Désakna, 1890. január 26. Sopron, 1963. május 13. Középiskoláit Désaknán végezte, egyetemi diplomát 1913-ban, a kolozsvári egyetemen szerzett, mint természetrajz-földrajz szakos tanár. 1914-ben szerzett doktori címet, majd bevonult katonának és az I. világháború alatt három évig teljesített frontszolgálatot. Ezt követően, … A táj kutatói: Dr. Varga Lajos zoológus, hidrobiológus (1890-1963) részletei…
A kornistárnics (Gentiana pnemonanthe), népies nevén encián, a Sopron környéki hegylábi láprétek (pl. Harkai láprét, Ikva-menti láprét ) ritka védett növénye. Évelő növény, július végétől szeptember végéig virágzik. A kornistárnics állományainkat elsősorban élőhelyeinek kiszáradása (lecsapolás, klímaváltozás) veszélyezteti, de jelentős problémát … Virágzik a kornistárnics a Sopron környéki lápréteken részletei…
A denevérek a legtöbb ember szemében, amolyan “nemszeretem” állatoknak számítanak, hiszen beleakadnak az ember hajába, “vért is szívnak” (ez egyébként hülyeség) és különben is, ami repül és nem madár, az jó nem lehet. A denevérek ezzel szemben kifejezetten hasznos állatok, iszonyú mennyiségű repülő szúnyogot, éjszakai lepkét stb. esznek meg. A Magyarországon élő denevérfajok természetes búvóhelyei barlangok, sziklahasadékok vagy faodúk lehetnek. Sajnos a természetes szálláshelyek napjainkra erősen megfogyatkoztak (idős, odvas fákban gazdag erdők) vagy nagymértékben megváltoztak (pl. látogatható barlangok), így élőhelyeinek fogytával a denevérek mindenhol veszélyeztetett fajokká váltak. A településekre beköltöző denevérfajok kezdetben templomok, kastélyok padlására költöztek be, de nagyon jó … A denevérek köztünk élnek (de ez nem baj…) részletei…
A Rába szabályozási, illetve a Fertő tó és a Hanság lecsapolási tervének keretében 1781-ben készült el a Fertő, a Hanság és a Tóköz térképe. A térképen jól látszik, hogy a lecsapolások előtt a Fertő és a Hanság egységes vízrendszert alkotott, a tó medre pedig sokkal nagyobb, mint a jelenlegi, a nádas öv pedig szinte jelentéktelen kiterjedésű volt . Egy érdekes térkép 1781-ből részletei…
A Fertő parti szikesek jellemző, nagy termetű szittyóféléje a természetvédelmi oltalom alatt álló tengeri szittyó. Az európai tengerpartokon Nagy-Britanniától Svédországig, illetve a Földközi tenger mentén elterjedt faj. A magyarországi állomány jelentős része a Fertő menti szikeseken él, illetve a csatornák … Tengeri szittyó (Juncus maritimus) részletei…
A magyar tarsza (Isophya costata) Kárpát-medencei endemizmus (kizárólag itt él a világon), fokozottan védett és egyben kiemelt közösségi jelentőségű (Natura 2000) állatfajunk. A faj elsősorban kétszikűekben gazdag löszgyepekben és sztyepréteken él, de ezekhez kapcsolódó kaszálóréteken, lápréteken is megtelepedhet. Sopron környékén … Magyar tarsza (Isophya costata) részletei…
A palkafélékhez tartozó tengermelléki káka (Schoenoplectus litoralis vagy Scirpus litoralis) elsősorban a Földközi-tenger mentén elterjedt faj. Magyarországon a Hévízi-tóból, a Fertő tóból és a Velencei-tóból ismeretes. A Hévízi-tóban elsőként megtaláló Glück felvetette (Glück 1919), hogy a faj melegkori reliktum lehet, de ezt többen kétségbe vonják, és valóban, az sem zárható ki, hogy a vonuló vízimadarak hurcolták be a XIX. században. A fertői állományt 1962-ban találta meg Tóth László és Szabó Ernő (Tóth & Szabó, 1962) a Hegykői-öböl nádasának szegélyében, majd két évtizeddel később Padisák (1982) említi meg előfordulását a Rákosi-öböl). Az 1990-es évektől állnak rendelkezésre részletesebb adatok a faj előfordulásairól, … Tengermelléki káka (Schoenoplectus litoralis) részletei…
A Soproni-medencében, az Ikva-, a Liget-, és a Sós-patak mentén egykor nagy kiterjedésű láprétek és mocsárrétek lehettek, kisebb-nagyobb facsoportokkal, a patakok mentén keskeny puhafaligetekkel. A magasabban fekvő, viszonylag könnyen művelhető területeket már nagyon korán felszántották, az 1700-as évek végén már … A Liget-patak menti TT és az Ikva-patak menti TT részletei…
Sopron és környéke természeti értékei 