Kategória: Múlt-kor

Állatok, Helyi védett, Múlt-kor, NövényekMegjegyzés hozzáfűzése

Madarak és fák napja (május 10.)

pokasz

Jeles zöld napokkal tele van a naptár, szinte minden hónapra (januárra még nincs semmi, gyorsan ki kéne találni valamit) jut legalább egy kiemelt nap. Természetesen nem a kiemelt napok fogják megváltani a világot, de lehetőséget kínálnak egyfajta “népnevelő” tevékenységre, amikor egy-egy problémára felhívhatják a figyelmet és próbálják az emberek természeten uralkodni vágyó szemléletét legalább egy kicsit megváltoztatni. A mai nap valamilyen szempontból mégis kiemelt, hiszen a Madarak és fák napja az egyik legrégebben megtartott jeles napunk. Eredete ugyanis 1902-e nyúlik vissza, amikor az elsősorban a mezőgazdaság szempontjából hasznos madarak védelme érdekében megkötött párizsi egyezmény apropóján Chernel István megszervezte az első … Madarak és fák napja (május 10.) részletei…

Múlt-kor, TerületekMegjegyzés hozzáfűzése

Hogy nézhetett ki a Fertő a XVIII. században?

pokasz

A Fertő és környéke évezredek óta lakott terület, a római időkben Peiso, Pelso, Lacus Peiso néven említik (pl. Plinius). A középkori oklevelekben Vertowe, Ferthew, Fertew, Fertou vagy Ferteu néven említik, gyakran a lacus (tó) vagy stagnum (állóvíz) kifejezésekkel együtt (Kiss 1999).A tó kiterjedéséről csak szórványos információk állnak renelkezésre, de NAGY (1883) valószínűsíti, hogy az Árpádok alatt és a XIV. században jóval kisebb kiterjedésű lehetett. A középkori és kora újkori oklevelek, leírások alapján feltételezhetjük, hogy a szabályozások XVIII. századi megindulásáig a Fertő és a hozzá szorosan kapcsolódó Hanság egységes, kisebb beavatkozásoktól eltekintve szabályozatlan vízrendszert alkotott. A partvonalára elsősorban a csapadékos és … Hogy nézhetett ki a Fertő a XVIII. században? részletei…

Múlt-korMegjegyzés hozzáfűzése

A táj kutatói: Breuer György ornitológus (1887-1955)

pellingerattila

A Krassó-Szörény megyei Stájerlak-Aninán született. Iskoláit és a kereskedelmi akadémiát Szegeden végezte. Az Osztrák–Magyar Monarchiában akkor megszokott módon – több nyelv megtanulása érdekében – atyja elhatározásából először Selmecbányára került, a híres selmeci evangélikus líceumba. A líceum első és második évét abban az iskolában járta, ahol korábban Petőfi Sándor is tanult. Selmecen kicsit tótul (szlovákul) is megtanult. A középiskola harmadik és negyedik évfolyamát már Sopronban, az evangélikus líceumban (ma Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium) végezte, itt német nyelvtudását is tökéletesítette. Ezután Szegedre járt kereskedelmi iskolába, ahol 1904-ben érettségizett. Ezt követően Németországba ment kereskedelmi gyakornoknak. Hessen környékén, Benrathban lett írnok egy bányavállalatnál. Amikor … A táj kutatói: Breuer György ornitológus (1887-1955) részletei…

Múlt-kor, TerületekMegjegyzés hozzáfűzése

Balf és környéke a XVIII. század végén

pokasz

Múlt-kor rovatunk már régen jelentkezett, de ma a kezembe akadt egy régi térkép, ami a Széchényi-család és Sopron város közötti határvita során keletkezett. Nepomuki Hegedűs János 1782-ban készült térképén a balfi községhatárt ábrázolja. A ma is meglévő épületek (pl. Csárda, Szent József kápolna) mellett ábrázolja a szőlőket, legelőket és szántóföldeket is. Látszik, hogy a mai több kilométer széles nádas öv ekkor még nem létezett, csak egy keskeny nádas sávot ábrázol a szerző. A balfi öblözetben megjelenik a Pascium Paludinosum felirat, ami mocsaras mezőre utal, de gyakran szerepel a halászterületekkel kapcsolatos vitákban más településeknél is. Balf és környéke a XVIII. század végén részletei…

Múlt-korMegjegyzés hozzáfűzése

A táj kutatói: Gombocz Endre botanikus, tudománytörténész (1882-1945)

pokasz

Sopron, 1882. június 9. – Budapest, 1945. január 16. Édesapja, Gombocz Miklós az soproni líceum igazgatója, evangélikus lelkész, édesanyja, Lehr Berta, aki kora magyar és francia irodalmának kiváló ismerője volt. Gombocz Endre, a bátyjához (Gombocz Zoltán, 1877-1936, kiváló nyelvtörténész, egyetemi … A táj kutatói: Gombocz Endre botanikus, tudománytörténész (1882-1945) részletei…

Múlt-korMegjegyzés hozzáfűzése

A táj kutatói: Dr. Marián Miklós zoológus, muzeológus (1914-2011)

pokasz

Szeged, 1914. március 31. – Szeged, 2011. augusztus 7. Szabadkai származású családja Szegeden telepedett le, itt született már meg Marián Miklós is. Elemi és középiskolát Szegeden, a Klauzál Gábor Reálgimnáziumban végezte. A középiskola után erdőmérnöknek készült a Soproni Erdészeti Egyetemre, … A táj kutatói: Dr. Marián Miklós zoológus, muzeológus (1914-2011) részletei…

Múlt-korMegjegyzés hozzáfűzése

Giacomo de Rossi és Giacomo Cantelii térképe 1686-ból

pokasz

Giovanni Giacomo de Rossi (1627-1691) olasz vésnök és nyomdász 1686-ban adta ki az akkori Magyar Királyság és a Balkán térképét, mely Giacomo Cantelii da Vignola olasz kartográfus (1643-1695?) munkája. A térképen nagyon érdekes a Fertő tó (Peiso Lacus/Fertew/Neusidlersee néven) és … Giacomo de Rossi és Giacomo Cantelii térképe 1686-ból részletei…

Múlt-kor1 hozzászólás

A táj kutatói: Dr. Varga Lajos zoológus, hidrobiológus (1890-1963)

pokasz

Désakna, 1890. január 26. Sopron, 1963. május 13. Középiskoláit Désaknán végezte, egyetemi diplomát 1913-ban, a kolozsvári egyetemen szerzett, mint természetrajz-földrajz szakos tanár. 1914-ben szerzett doktori címet, majd bevonult katonának és az I. világháború alatt három évig teljesített frontszolgálatot. Ezt követően, … A táj kutatói: Dr. Varga Lajos zoológus, hidrobiológus (1890-1963) részletei…

Múlt-kor, TerületekMegjegyzés hozzáfűzése

Egy érdekes térkép 1781-ből

pokasz

A Rába szabályozási, illetve a Fertő tó és a Hanság lecsapolási tervének keretében 1781-ben készült el a Fertő, a Hanság és a Tóköz térképe. A térképen jól látszik, hogy a lecsapolások előtt a Fertő és a Hanság egységes vízrendszert alkotott, a tó medre pedig sokkal nagyobb, mint a jelenlegi, a nádas öv pedig szinte jelentéktelen kiterjedésű volt . Egy érdekes térkép 1781-ből részletei…