Kategória: Területek

Múlt-kor, TerületekMegjegyzés hozzáfűzése

Hogy nézhetett ki a Fertő a XVIII. században?

pokasz

A Fertő és környéke évezredek óta lakott terület, a római időkben Peiso, Pelso, Lacus Peiso néven említik (pl. Plinius). A középkori oklevelekben Vertowe, Ferthew, Fertew, Fertou vagy Ferteu néven említik, gyakran a lacus (tó) vagy stagnum (állóvíz) kifejezésekkel együtt (Kiss 1999).A tó kiterjedéséről csak szórványos információk állnak renelkezésre, de NAGY (1883) valószínűsíti, hogy az Árpádok alatt és a XIV. században jóval kisebb kiterjedésű lehetett. A középkori és kora újkori oklevelek, leírások alapján feltételezhetjük, hogy a szabályozások XVIII. századi megindulásáig a Fertő és a hozzá szorosan kapcsolódó Hanság egységes, kisebb beavatkozásoktól eltekintve szabályozatlan vízrendszert alkotott. A partvonalára elsősorban a csapadékos és … Hogy nézhetett ki a Fertő a XVIII. században? részletei…

Élőhelyek, Egyéb kategória, Területek3 hozzászólás

A csáfordi Tőzikés-erdő története

pokasz

Kora tavasszal, a tőzike virágzásakor több ezren keresik fel a Csáfordjánosfa határában álló Tőzikés-erdőt. A káprázatos virágszőnyeg lenyűgöző, de a mai bejegyzésünket nem a tőzike virágzásának, hanem az erdő rövid történetének szenteljük. A Tőzikés-erdőre (Répce-erdő) napjainkban szívesen tekintünk “őserdőként”, de … A csáfordi Tőzikés-erdő története részletei…

Élőhelyek, TerületekMegjegyzés hozzáfűzése

A Pihenőkereszti-barlagok (Fehér-barlang)

pokasz

A Dudlesz-erdő barlangjai után ma a Szárhalom egyik barlangját, helyesebben barlangcsoportját mutatjuk be. A hivatalos barlangkataszterben Pihenőkereszti 1-5. sz. barlang néven nyilvántartásba vett üregeket “Fehér-barlang”, “So”-barlang, “Vércselyuk” néven is említik. A barlangokat legkönnyebben a kék sávos turistajelzésről kelet felé lekanyarodva lehet megközelíteni egy erdei nyiladékon. Az egykori bányaudvarról négy barlang nyílik, ezek közül a legnagyobb az 1. sz. barlang, amely 16 m hosszú és 4 méter magas. A rendszeresen használt, nagyméretű üregben sok szemét és a tűzrakások eredményeképp bekormozódott plafon foga minket. A rendszeres zavarás miatt denevérek sajnos nem tudnak megtelepedni benne. Az átellenben elhelyezkedő 2. sz. barlang 15 m … A Pihenőkereszti-barlagok (Fehér-barlang) részletei…

Múlt-kor, TerületekMegjegyzés hozzáfűzése

Balf és környéke a XVIII. század végén

pokasz

Múlt-kor rovatunk már régen jelentkezett, de ma a kezembe akadt egy régi térkép, ami a Széchényi-család és Sopron város közötti határvita során keletkezett. Nepomuki Hegedűs János 1782-ban készült térképén a balfi községhatárt ábrázolja. A ma is meglévő épületek (pl. Csárda, Szent József kápolna) mellett ábrázolja a szőlőket, legelőket és szántóföldeket is. Látszik, hogy a mai több kilométer széles nádas öv ekkor még nem létezett, csak egy keskeny nádas sávot ábrázol a szerző. A balfi öblözetben megjelenik a Pascium Paludinosum felirat, ami mocsaras mezőre utal, de gyakran szerepel a halászterületekkel kapcsolatos vitákban más településeknél is. Balf és környéke a XVIII. század végén részletei…

Állatok, Élőhelyek, TerületekMegjegyzés hozzáfűzése

Fertő III. rész: A Fertő halfaunája

pokasz

A Fertőhöz hasonló szélsőséges vízjárású tavak esetében a rendszeres katasztrófákhoz (pl. kiszáradás, árvizek, tólengés, fenékig befagyás, nyári felmelegedés) a halfauna is valamilyen szinten alkalmazkodik. Voltak bőséges időszakok, amikor innen látták el Bécs és a környező települések piacait, de bizony előfordult, hogy éveken keresztül nem fogtak halat a tóban. Bél Mátyás a magyarországi halakról és azok halászatáról írt kéziratában (Bél in Deák 1984) írja a fertői fejezet végén, hogy “De nem tudom, mi történhetett, hogy kb. négy év óta egyetlen halat se lehet fogni ebben a tóban.” Bél Mátyás akkor (1740-1745 között dolgozott a kéziraton) nem tudta, de mi már jól … Fertő III. rész: A Fertő halfaunája részletei…

Élőhelyek, TerületekMegjegyzés hozzáfűzése

Fertő II. rész – Miért szárad ki a Fertő időnként?

pokasz

A Fertőről szóló sorozatunk első részében a tó kialakulásával és történetével foglalkoztunk. A mai bejegyzésünk elsősorban a Fertő tó vízháztartásával foglalkozik, aminek megértéséhez érdemes egy kicsit a limnológia mélységeiben is elmerülni. A tavak vízmérlegének stabilitása alapvetően attól függ, hogy annak … Fertő II. rész – Miért szárad ki a Fertő időnként? részletei…

Élőhelyek, Növények, Területek1 hozzászólás

Bécsi-domb, a hazánkban csak itt élő szívlevelű gubóvirág élőhelye

pokasz

A Bécsi-domb a Sopronból az országhatár felé vezető 84. sz. főút mellett elterülő dombvonulat, természeti értékeit már nagyon korán felismerték. A hazánkban egyedül itt élő szívlevelű gubóvirág (Globularia cordifolia) védelmét Földváry Miksa már 1934-ben javasolta az egyes felső-dunántúli természeti értékek … Bécsi-domb, a hazánkban csak itt élő szívlevelű gubóvirág élőhelye részletei…

Élőhelyek, Területek1 hozzászólás

Barlangok a Dudleszben? Naná, ott van az Ottó- és a Ferenc-barlang

pokasz

Sopron és környéke az alapkőzet jellegénél fogva sose lesz barlang nagyhatalom, de azért barlangunk nekünk is van. Nem is egy… Mai bejegyzésünkben a Dudlesz-erdő védett barlangjait mutatjuk be. A Dudlesz-erdő alapkőzete nagyrészt szarmata eredetű durva mészkő és homokkő, közel a … Barlangok a Dudleszben? Naná, ott van az Ottó- és a Ferenc-barlang részletei…