Kora tavasszal, a tőzike virágzásakor több ezren keresik fel a Csáfordjánosfa határában álló Tőzikés-erdőt. A káprázatos virágszőnyeg lenyűgöző, de a mai bejegyzésünket nem a tőzike virágzásának, hanem az erdő rövid történetének szenteljük. A Tőzikés-erdőre (Répce-erdő) napjainkban szívesen tekintünk “őserdőként”, de … A csáfordi Tőzikés-erdő története részletei…
A Dudlesz-erdő barlangjai után ma a Szárhalom egyik barlangját, helyesebben barlangcsoportját mutatjuk be. A hivatalos barlangkataszterben Pihenőkereszti 1-5. sz. barlang néven nyilvántartásba vett üregeket “Fehér-barlang”, “So”-barlang, “Vércselyuk” néven is említik. A barlangokat legkönnyebben a kék sávos turistajelzésről kelet felé lekanyarodva lehet megközelíteni egy erdei nyiladékon. Az egykori bányaudvarról négy barlang nyílik, ezek közül a legnagyobb az 1. sz. barlang, amely 16 m hosszú és 4 méter magas. A rendszeresen használt, nagyméretű üregben sok szemét és a tűzrakások eredményeképp bekormozódott plafon foga minket. A rendszeres zavarás miatt denevérek sajnos nem tudnak megtelepedni benne. Az átellenben elhelyezkedő 2. sz. barlang 15 m … A Pihenőkereszti-barlagok (Fehér-barlang) részletei…
Köztudott, hogy a Fertő nádasa Közép-Európa legnagyobb összefüggő nádas élőhelye, azonban ez nem mindig volt így. A történelmi időkben a magyar tórész nádasa is sokkal kisebb volt, így érdemes kicsit alaposabban megvizsgálni, hogy mikor és hogyan alakult ki a jelenlegi … Fertő IV.: Miért nádasodik a Fertő? részletei…
A Fertőhöz hasonló szélsőséges vízjárású tavak esetében a rendszeres katasztrófákhoz (pl. kiszáradás, árvizek, tólengés, fenékig befagyás, nyári felmelegedés) a halfauna is valamilyen szinten alkalmazkodik. Voltak bőséges időszakok, amikor innen látták el Bécs és a környező települések piacait, de bizony előfordult, hogy éveken keresztül nem fogtak halat a tóban. Bél Mátyás a magyarországi halakról és azok halászatáról írt kéziratában (Bél in Deák 1984) írja a fertői fejezet végén, hogy “De nem tudom, mi történhetett, hogy kb. négy év óta egyetlen halat se lehet fogni ebben a tóban.” Bél Mátyás akkor (1740-1745 között dolgozott a kéziraton) nem tudta, de mi már jól … Fertő III. rész: A Fertő halfaunája részletei…
A Soproni-hegység természetes vegetációját ugyan az erdők képezik, de elsősorban a korábbi, lovakkal végzett erdei munkákhoz kapcsolódóan alakultak ki kisebb-nagyobb kaszálók és legelők is. Az erdei tisztások viszonylag nagy kiterjedésű és ma is jó természetességű példája a Szalamandra-tó és a … Fáber-rét részletei…
Minden soproni (legalábbis a 40 év felettiek) emlékszik arra, amikor az általános iskolásokat kivezényelték a bánfalvi, ágfalvi vagy fáber-réti gesztenyésekbe szelídgesztenyét gyűjteni (a szerencsésebbeket az állami gazdaság szőlőibe szüretelni) és a munkáért kapott pénz jobb esetben az osztálypénzt gyarapította. És … Sopron környéki szelídgesztenyésekről részletei…
“Húsevő” növények nemcsak a trópusokon, hanem a mérsékelt övben is előfordulnak. A lápi hízóka (Pinguicula vulgaris) a rencefélék családjához tartozó fokozottan védett, a élőhelyeinek leromlása és pusztulása miatt kipusztulófélben lévő fajunk. Széles elterjedésű faj, Európa nagy részén (kivéve a déli, … Lápi hízóka (Pinguicula vulgaris), a vérengző fenevad részletei…
A Fertőről szóló sorozatunk első részében a tó kialakulásával és történetével foglalkoztunk. A mai bejegyzésünk elsősorban a Fertő tó vízháztartásával foglalkozik, aminek megértéséhez érdemes egy kicsit a limnológia mélységeiben is elmerülni. A tavak vízmérlegének stabilitása alapvetően attól függ, hogy annak … Fertő II. rész – Miért szárad ki a Fertő időnként? részletei…
A Bécsi-domb a Sopronból az országhatár felé vezető 84. sz. főút mellett elterülő dombvonulat, természeti értékeit már nagyon korán felismerték. A hazánkban egyedül itt élő szívlevelű gubóvirág (Globularia cordifolia) védelmét Földváry Miksa már 1934-ben javasolta az egyes felső-dunántúli természeti értékek … Bécsi-domb, a hazánkban csak itt élő szívlevelű gubóvirág élőhelye részletei…
Sopron és környéke az alapkőzet jellegénél fogva sose lesz barlang nagyhatalom, de azért barlangunk nekünk is van. Nem is egy… Mai bejegyzésünkben a Dudlesz-erdő védett barlangjait mutatjuk be. A Dudlesz-erdő alapkőzete nagyrészt szarmata eredetű durva mészkő és homokkő, közel a … Barlangok a Dudleszben? Naná, ott van az Ottó- és a Ferenc-barlang részletei…
Sopron és környéke természeti értékei 