A kígyók, siklók a legtöbb emberben ösztönös ellenszenvet váltanak ki, sokan félnek tőlük vélt vagy valós veszélyessségük miatt. Az esetek többségében azonban a tudatlanság vezet ahhoz, hogy agyonütik a lábatlan jószágot. A közönséges lábatlangyík vagy kuszma (Anguis fragilis) könnyen megkülönböztethető … A kígyó, ami nem is kígyó, hanem gyík. Bemutatjuk a közönséges lábatlangyíkot… részletei…
A gyepi béka, nevével ellentétben nálunk szinte kizárólag hűvös, nedves erdőkben, hegyvidékek hűvős patakvölgyeiben, de megtalálható hegyi réteken, fenyvesekben, tőleglápokban is. Széles elterjedésű faj, a Pireneusoktól az Urálig megtalálható, észak felé Skandinávia legészakabbi területeit (Európában a legészakabbra hatoló kétéltű, a … Gyepi béka (Rana temporaria) részletei…
A koronavírus miatt hónapok óta folyamatban lévő korlátozásokat egyre nehezebben viseljük, a szép, napos idő sok embert vonz ki az erdőbe. Ezzel önmagában semmi baj nincs, amíg mindenki betartja a természetjárás alapvető szabályait (Ne térj le az útról! Ne hangoskodj!, … Itt a tavasz, vár a természet részletei…
A Soproni-hegység erdeinek rendszeres fészkelője a táplálékspecialista darázsölyv (Pernis apivorus). Darázsölyv (Pernis apivorus) részletei…
A struccpáfrány a Soproni-hegység patakmenti égerligeteinek ritka növénye. Struccpáfrány (Matteuccia struthiopteris) részletei…
Dr. Csóka György (Erdészeti Tudományos Intézet) írása Erdőt, mezőt nyitott szemmel járva (de akár parkokban, vagy a családi ház kertjében is), kisebb-nagyobb számban szinte bármilyen növényen találkozhatunk feltűnő, változatos alakú „idegen” képződményekkel. A talány helyes „megfejtése” sok esetben az lehet, … Mi is az a gubacs? részletei…
A foltos szalamandra a Soproni-hegyvidék hűvös, nyirkos völgyeinek jellegzetes farkos kétéltűje. Testhossza átlagosan 20 cm, de ismertek nagyobb példányok is. A teste hengeres, mintázata látszólag feltűnő, de a tavaszi avarban sokszor alig venni észre. Hátoldala sötét, fekete, melyet világos- vagy … Foltos szalamandra (Salamandra salamandra) részletei…
A fehér acsalapu a Soproni-hegység nyirkos völgyeinek jellemző, az őszirózsafélékhez tartozó védett növénye. Korán, márciustól májusig virágzik, fehér virágai tömött fürtökben állnak. A virágzó növény viszonylag alacsony, 10-30 cm magas. A virágzást követően hajtanak ki hatalmas, akác 90 cm átmérőt … Fehér acsalapu (Petasites albus) részletei…
A farkasboroszlán (Daphne mezereum) a Soproni-hegység ritka, veszélyeztetett cserjefaja. Közepes termetű, 30-150 cm magas cserje, de a hegységben a vadrágás miatt ritkák a nagyobb példányok. Ágai vesszőszerűek, hajlékonyak, a fiatal hajtások kérge sárgásbarna-világosbarna, bozontosan szőrős. Levelei a virágzás után jelennek … Farkasboroszlán (Daphne mezereum) részletei…
A látványos külsejű süvöltő (Pyrrhula pyrrhula) rendszeres téli vendég Magyarországon. A soproni parkokban, erdőkben, de akár az etetők környékén is találkozhatunk vele. Ilyenkor párban vagy kisebb csapatokban mozog, elsősorban kőrisfélék rügyeivel, bogyókkal táplálkozik. Feltűnő színe ellenére sokszor mégis inkább a … Süvöltő (Pyrrhula pyrrhula) részletei…
Sopron és környéke természeti értékei 