Farkasboroszlán (Daphne mezereum)

A farkasboroszlán (Daphne mezereum) a Soproni-hegység ritka, veszélyeztetett cserjefaja. Közepes termetű, 30-150 cm magas cserje, de a hegységben a vadrágás miatt ritkák a nagyobb példányok. Ágai vesszőszerűek, hajlékonyak, a fiatal hajtások kérge sárgásbarna-világosbarna, bozontosan szőrős. Levelei a virágzás után jelennek meg, az ágak végén csomókba tömörülnek. Kora tavasszal, gyakran február közepén megjelennek erős illatú, rózsaszín virágai, melyeket méhek és poszméhek poroznak be. Termései feltűnő piros bogyók, melyek gyermekeknél súlyos (akár halálos) mérgezéseket is okozhatnak, ha megeszik. Terméseit az erdőkben élő rigófajok terjesztik, melyekre a termés méreganyaga nem hat, így a kívánatos piros bogyócsemegét elfogyasztják, a bélrendszerükön áthaladó magvak megfelelő helyre kerülve csíráznak.

A farkasboroszlán egy kivételesen nagy példánya

A farkasboroszlán csaknem egész Európában honos, a Pireneusoktól, Dél-Olaszországtól és a Balkántól észak felé egészen Norvégiáig, keleten Szibériáig, de a Kaukázusban és Kis-Ázsiában is megtalálható. Hazánkban a Soproni-hegységek kívül előfordul többek között az Északi- és Dunántúli-középhegységben, a Kőszegi-hegységben, a Zselicben vagy a Zalai-dombvidéken, de mindenhol ritka.

Jellemző élőhelye a Soproni-hegységben

A Sopron-hegységben elsősorban a Brennbergbánya és Görbehalom körüli bükkösökben, gyertyános-tölgyesekben, patak menti égerligetekben ligetekben fordul elő szálanként. Nagyobb, 4-5 töves állományai a fényben gazdagabb szegélyekben, utak mentén élnek. A teljes hegység területén kb. 100-200 példány élhet.

A farkasboroszlán ismert előfordulásai a Soproni-hegységben (fehér körökkel jelölve, ahonnan már eltűnt)

A farkasboroszlánt nálunk elsősorban a vágásos erdőgazdálkodás és a nagyvadállomány veszélyezteti. Az erdők véghasználata során az apró termetű cserjének gyakorlatilag nincs esélye túlélni a közelítő gépek taposását, de ha véletlenül túl is éli, akkor az ápolásoknak esik áldozatul. A véghasználatok mellett az erdőszegélyek, nyiladékok rakodóként történő használata is okozhatja a pusztulását. A jelentős létszámú nagyvadállomány a rágásával okoz problémát, kevés olyan cserjét találni, amelyet legalább egyszer alaposan meg ne rágott volna a szarvas.

A farkasboroszlán virágzata

Óvja Ön is Sopron és környéke természeti értékeit!

Farkasboroszlán (Daphne mezereum)” bejegyzéshez egy hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.