A kígyók, siklók a legtöbb emberben ösztönös ellenszenvet váltanak ki, sokan félnek tőlük vélt vagy valós veszélyessségük miatt. Az esetek többségében azonban a tudatlanság vezet ahhoz, hogy agyonütik a lábatlan jószágot. A közönséges lábatlangyík vagy kuszma (Anguis fragilis) könnyen megkülönböztethető … A kígyó, ami nem is kígyó, hanem gyík. Bemutatjuk a közönséges lábatlangyíkot… részletei…
Koronavírus nélkül manapság nincs hír, így ezt tudjuk le az első mondatban. A koronavírus miatt talán kevesebben vagy éppen a nyári lazítások miatt sokan utaznak a tengerhez nyaralni. Mindenki vigyázzon magára és a családjára. És akkor jöjjön a lényeg… Van, … Ha a hegy nem megy Mohamedhez… részletei…
A nőnaphoz (március 8.) a hóvirágcsokrok ajándékozása sokáig úgy kötődött, mint a húsvéthoz a nyúl. A ma középkorúak (40+) még jól emlékeznek arra, hogy nőnapkor minden férfiember és gyerek elindult az erdőbe és szedett néhány csokor hóvirágot, a lustábbak kerestek … A kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis) részletei…
A koronavírus miatt hónapok óta folyamatban lévő korlátozásokat egyre nehezebben viseljük, a szép, napos idő sok embert vonz ki az erdőbe. Ezzel önmagában semmi baj nincs, amíg mindenki betartja a természetjárás alapvető szabályait (Ne térj le az útról! Ne hangoskodj!, … Itt a tavasz, vár a természet részletei…
Sopron környékén is találkozhatunk április végén és május elején a nagy pávaszemmel. Boszorkánylepke avagy a nagy pávaszem részletei…
A Dudlesz-erdő barlangjai után ma a Szárhalom egyik barlangját, helyesebben barlangcsoportját mutatjuk be. A hivatalos barlangkataszterben Pihenőkereszti 1-5. sz. barlang néven nyilvántartásba vett üregeket “Fehér-barlang”, “So”-barlang, “Vércselyuk” néven is említik. A barlangokat legkönnyebben a kék sávos turistajelzésről kelet felé lekanyarodva lehet megközelíteni egy erdei nyiladékon. Az egykori bányaudvarról négy barlang nyílik, ezek közül a legnagyobb az 1. sz. barlang, amely 16 m hosszú és 4 méter magas. A rendszeresen használt, nagyméretű üregben sok szemét és a tűzrakások eredményeképp bekormozódott plafon foga minket. A rendszeres zavarás miatt denevérek sajnos nem tudnak megtelepedni benne. Az átellenben elhelyezkedő 2. sz. barlang 15 m … A Pihenőkereszti-barlagok (Fehér-barlang) részletei…
A farkasboroszlán (Daphne mezereum) a Soproni-hegység ritka, veszélyeztetett cserjefaja. Közepes termetű, 30-150 cm magas cserje, de a hegységben a vadrágás miatt ritkák a nagyobb példányok. Ágai vesszőszerűek, hajlékonyak, a fiatal hajtások kérge sárgásbarna-világosbarna, bozontosan szőrős. Levelei a virágzás után jelennek … Farkasboroszlán (Daphne mezereum) részletei…
A látványos külsejű süvöltő (Pyrrhula pyrrhula) rendszeres téli vendég Magyarországon. A soproni parkokban, erdőkben, de akár az etetők környékén is találkozhatunk vele. Ilyenkor párban vagy kisebb csapatokban mozog, elsősorban kőrisfélék rügyeivel, bogyókkal táplálkozik. Feltűnő színe ellenére sokszor mégis inkább a … Süvöltő (Pyrrhula pyrrhula) részletei…
Múlt-kor rovatunk már régen jelentkezett, de ma a kezembe akadt egy régi térkép, ami a Széchényi-család és Sopron város közötti határvita során keletkezett. Nepomuki Hegedűs János 1782-ban készült térképén a balfi községhatárt ábrázolja. A ma is meglévő épületek (pl. Csárda, Szent József kápolna) mellett ábrázolja a szőlőket, legelőket és szántóföldeket is. Látszik, hogy a mai több kilométer széles nádas öv ekkor még nem létezett, csak egy keskeny nádas sávot ábrázol a szerző. A balfi öblözetben megjelenik a Pascium Paludinosum felirat, ami mocsaras mezőre utal, de gyakran szerepel a halászterületekkel kapcsolatos vitákban más településeknél is. Balf és környéke a XVIII. század végén részletei…
Palearktikus elterjedésű lepkefajunk, Franciaországtól Oroszországig sokfelé előfordul, de speciális élőhely igényei miatt inkább szigetszerűen fordul elő. A Nyugat-Európai országok közül Luxemburgban és Belgiumban már kipusztult, Franciaország, Németország és Ausztria területéről jórészt eltűnt (Van Swaay & al 2010a, 2010b ). A Kárpát-medencében elsősorban az alacsonyabban fekvő, erdős területeken élnek állományai (Varga 2006). Környékünkön a Peresztegi-erdőben, a Kardos-ér mentén, a hegykői Rongyos-erdőben és a röjtöki Nagyerdőben ismertek állományai. A díszes tarkalepke tápnövénye elsősorban a kőrisfajok és a fagyal, így olyan legalább részben beerdősült helyeken érdemes keresni, ahol ezek a fajok nagyobb számban fordulnak elő. Május elejétől június közepéig repül. Petéit csomókban a … Díszes tarkalepke (Euphydryas maturna) részletei…
Sopron és környéke természeti értékei 