Ha a hegy nem megy Mohamedhez…

Koronavírus nélkül manapság nincs hír, így ezt tudjuk le az első mondatban. A koronavírus miatt talán kevesebben vagy éppen a nyári lazítások miatt sokan utaznak a tengerhez nyaralni. Mindenki vigyázzon magára és a családjára.

És akkor jöjjön a lényeg… Van, amikor a tengerpart jön el hozzánk!

Csókalábú útifű (Plantago coronopus)

A napi sajtóban is egyre több hír jelenik meg az özönnövényekről, jövevényfajokról és az általuk okozott problémákról. Ez tulajdonképen jó hír, talán többen odafigyelnek a megelőzésre. A szándékosan betelepített vagy véletlenül behurcolt fajok száma manapság is folyamatosan nő, ez elkerülhetetlen a globális kereskedelem világában. Naponta milliárd tonnányi nyersanyag, áru indul el több ezer kilométeres útjára közúton, hajón, vonaton. A szállítmányokba óhatatlanul bekerülnek a kiindulási állomás növényei és állatai, amelyek a célhelyen kiszabadulnak és gyakran meg is telepednek. A mai bejegyzés aprópóját egy Sopron környékén felbukkant növény, az egyébként Eurázsia tengerpartjain élő csókalábú útifű (Plantago coronopus) adja, mely Győr-Moson-Sopron megye több pontján, többek között Fertőszentmiklóson is sikeresen megtelepedett.

A faj jellemző hazai élőhelye
Csókalábú útifű

A csókalábú útifüvet Schmidt Dávid és munktarásai mutatták ki hazánkból, először 2013-ban az M1 autópálya mellett (Arrabona pihenőhely). Két nemrég megjelent publikációban (Schmidt et al 2020., Fekete et al 2021) hazai kutatók számoltak be a faj magyarországi terjedéséről. A felmérések alapján jól látszik, hogy a növény jelenleg elsősorban utak mentén terjed, amiben a gépjárműforgalom, az útszélek taposása, az enyhe telek és az utak téli sózása segíti. Ezek a körülmények az eredeti termőhelyéhez nagyon hasonló élőhelyet teremtenek hazánkban.

A csókalábú útifű elterjedése hazánkban. A fekete körök az ismert előfordulásokat, a fehér körök azokat a pontokat jelzik, ahol vizsgálták, de még nem találták meg a fajt. (Forrás: Fekete et al. 2021)

A csókalábú útifű behurcolása a véletlennek köszönhető, számos növény és állat pl. madarak révén (Carex extensa) jut el hazánkba, ezt nem lehet megelőzni. De ha lehet, akkor szándékosan ne hurcoljunk be a Kárpát-medencébe mindenféle távoli vidékekről származó növény- és állatfajokat, mert azok kiszabadulhatnak és komoly természetvédelmi, egészségügyi problémákat okozhatnak.

A már megtelepedett és inváziós problémát okozó fajokról már egy kiváló tematikus oldalon is tájékozódhat: http://www.invaziosfajok.hu/hu

Felhasznált irodalom

Schmidt D., Király G., Horváth A. & Szűcs P. (2014): Autópályán érkező tengerparti jövevény: A Plantago coronopus L. Magyarországon. – X. ‘Aktuális Flóra- és Vegetációkutatás a Kárpát-medencében’ Konferencia absztraktkötete, pp. 203-204.

Schmidt D., Dítětová Z., Horváth A. & Szűcs P. (2016): Coastal newcomer on motorways: the invasion of Plantago coronopus in Hungary. – Studia botanica hungarica 47(2): 319–344

Schmidt D., Bauer N., Fekete R., Haszonits Gy., Süveges K. & Molnár V. A. (2020): A csókalábú útifű (Plantago coronopus) folytatódó térhódítása Magyarországon. Kitaibelia 25(1): 19-26.

Fekete R., Hasznots, Gy., Schmidt D., Bak H., Vincze O., Süveges K. & Molnár V.A. (2021): Rapid continental spread of a salt-tolerant plant along the European road network. Biol Invasions. https://doi.org/10.1007/s10530-021-02531-6

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.