A Fertő zooplanktonjának egyik érdekessége, hogy innen írta le Varga Lajos a tudomány számára a Rhinoglena fertoeensis nevű kerekesféreget Rhinops fertőensis néven. Nem minden a méret, bemutatjuk a Fertő kerekesféreg faunájának egy különlegességét (Rhinoglena fertoeensis) részletei…
Április végén, május elején a Fertő keleti partján elhelyezkedő szikes rétek és cickóros pusztákon színes virágtenger jelenik meg. A farkas kutyatej sárga mezői között agárkosborok tízezrei pirosodnak, de lehet látni rózsaszín és fehér példányokat is. E gyepek másik jellegzetes orchideája … Pókbangó (Ophrys sphecodes) részletei…
Semmi más szitakötő faj nem tudja megelőzni a tavaszi elsőségben azt, amelyik imágó alakban telel át. Hazai szitakötőink között egy ilyen akad, a téli rablószitakötő (Sympecma fusca). Már a korai napsugarak előcsalogatják téli rejtekéből és hamarosan fölkeresik a tavaszi vizeket. … Kora tavaszi szitakötőink, avagy támad a légierő részletei…
A blogunkban nemcsak védett értékeket, hanem közönségesebb fajokat is igyekszünk bemutatni, amivel találkozhattok a térségben. A butabogár (Pentodon idiota) a laza talajú, homokos, löszös síkvidékek jellemző ganajtúróféléje. Gyakori, pontusi elterjedésű faj, elterjedési területe magában foglalja a Fekete- és az Azovi-tenger … Butabogár (Pentodon idiota), aki nem is buta részletei…
Az agárkosbor, agár kosbor vagy agár sisakoskosbor (Orchis=Anacamptis morio) a kosborfélék vagy orchideafélék (Orchidaceae) családjába tartozó védett növényfaj. Apró termetű, szára 8-20 cm magas, levelei keskenyek, lándzsásak. Virágzata laza, rövid, 6-10 virágú fürt. Murvái többé-kevésbé olyan hosszúak, mint a magház, … Agárkosbor (Orchis morio) részletei…
A Fertő és környéke évezredek óta lakott terület, a római időkben Peiso, Pelso, Lacus Peiso néven említik (pl. Plinius). A középkori oklevelekben Vertowe, Ferthew, Fertew, Fertou vagy Ferteu néven említik, gyakran a lacus (tó) vagy stagnum (állóvíz) kifejezésekkel együtt (Kiss 1999).A tó kiterjedéséről csak szórványos információk állnak renelkezésre, de NAGY (1883) valószínűsíti, hogy az Árpádok alatt és a XIV. században jóval kisebb kiterjedésű lehetett. A középkori és kora újkori oklevelek, leírások alapján feltételezhetjük, hogy a szabályozások XVIII. századi megindulásáig a Fertő és a hozzá szorosan kapcsolódó Hanság egységes, kisebb beavatkozásoktól eltekintve szabályozatlan vízrendszert alkotott. A partvonalára elsősorban a csapadékos és … Hogy nézhetett ki a Fertő a XVIII. században? részletei…
Ma már a legkisebb gyerekek is tudják, hogy a madarak nagy része a tél közeledtével kedvezőbb éghajlatú vidékekre – általában délre – költöznek a fagyos hónapokra. Meglepő módon ez az évente ismétlődő folyamat, vagyis a madárvonulás alig több mint száz … Jönnek a ludak, jönnek a darvak! részletei…
Köztudott, hogy a Fertő nádasa Közép-Európa legnagyobb összefüggő nádas élőhelye, azonban ez nem mindig volt így. A történelmi időkben a magyar tórész nádasa is sokkal kisebb volt, így érdemes kicsit alaposabban megvizsgálni, hogy mikor és hogyan alakult ki a jelenlegi … Fertő IV.: Miért nádasodik a Fertő? részletei…
A Fertőhöz hasonló szélsőséges vízjárású tavak esetében a rendszeres katasztrófákhoz (pl. kiszáradás, árvizek, tólengés, fenékig befagyás, nyári felmelegedés) a halfauna is valamilyen szinten alkalmazkodik. Voltak bőséges időszakok, amikor innen látták el Bécs és a környező települések piacait, de bizony előfordult, hogy éveken keresztül nem fogtak halat a tóban. Bél Mátyás a magyarországi halakról és azok halászatáról írt kéziratában (Bél in Deák 1984) írja a fertői fejezet végén, hogy “De nem tudom, mi történhetett, hogy kb. négy év óta egyetlen halat se lehet fogni ebben a tóban.” Bél Mátyás akkor (1740-1745 között dolgozott a kéziraton) nem tudta, de mi már jól … Fertő III. rész: A Fertő halfaunája részletei…
A Fertőről szóló sorozatunk első részében a tó kialakulásával és történetével foglalkoztunk. A mai bejegyzésünk elsősorban a Fertő tó vízháztartásával foglalkozik, aminek megértéséhez érdemes egy kicsit a limnológia mélységeiben is elmerülni. A tavak vízmérlegének stabilitása alapvetően attól függ, hogy annak … Fertő II. rész – Miért szárad ki a Fertő időnként? részletei…
Sopron és környéke természeti értékei 