Fertő IV.: Miért nádasodik a Fertő?

Köztudott, hogy a Fertő nádasa Közép-Európa legnagyobb összefüggő nádas élőhelye, azonban ez nem mindig volt így. A történelmi időkben a magyar tórész nádasa is sokkal kisebb volt, így érdemes kicsit alaposabban megvizsgálni, hogy mikor és hogyan alakult ki a jelenlegi nádas.

Az elnádasodás időbeli folyamatát jól szemlélteti Fritz Kopf (1967) ábrája, melyet Andreas Fischer-Nagel (1987) és Pellinger Attila (2008) egészített ki.

A Fertő nádasának terjedése (1872-2008) Forrás: Kopf (1967) módosítva

Az ábrasorozaton jól látszik, hogy az 1900-as évek elejéig a nádas csak egy keskeny, változó szélességű parti sávot borított, majd ezt követően gyors ütemben terjeszkedett és a magyar oldalt szinte teljesen elborította. A tómeder feltöltődése és elnádasodása soktényezős, bonyolult folyamat, ahol a különböző hatások egymást erősíthetik.

A tómeder elnádasodásához a nagy “lökést” a tó szabályozása adta. A természetes, szélsőségesen ingadozó vízjárás (a teljes kiszáradástól a hatalmas árvizekig) a nádas övet évszázadokig kordában tartotta. A XIX. század végén megindult szabályozási munkák során 1892 és 1895 között megépült a Hanság-főcsatornának a torkolat és Pomogy (Pamhagen) közötti szakasza, majd 1908 és 1921 között a Pomogy és a tó közötti szakasz. A Körgát 1911-ben készült el és védte a mekszikópusztai területeket az árvizektől. Az első Fertőszéli zsilipet 1912-ben helyezték üzembe, ennek fő feladata a vízszint szabályozása. Ezen szabályozási munkák elsődleges célja az árvizek káros hatásainak csökkentése volt, amivel, a korabeli gazdasági célokkal összhangban, a mezőgazdaságilag művelhető területek növelését igyekeztek biztosítani. Az ármentesített területeken kialakuló szoloncsák szikesek azonban szántóföldi művelésre nem voltak alkalmasak.

A régi fertőszéli tűsgát (forrás: MOVB-ÉDUVIZIG)

A nád (Phragmites australis) érdekes növény, mindenhol nő, ahol nem szeretnénk, de ha valahol nádast szeretnének “csinálni”, akkor az nem is olyan egyszerű feladat. A nád terjedésével kapcsolatban (leegyszerűsítve a választ a vízszint kérdésére) néhány dolog azonban megállapítható. A nád, elsősorban vegetatív úton történő terjedését az alacsony vízszint többnyire segíti, másrészt a hosszabb időn keresztüli magas vízállást és a friss vízutánpótlás hiányát a nádasok nem nagyon szeretik, ilyenkor elkezdhetnek felnyílni. A tó szabályozásával és a vízszint alacsonyan tartásával a nádas terjedésének nyitottak utat (egyes szerzők szerint akár 38 ha/év terjedési sebességgel) és ez a folyamat csak az új Mekszikópusztai-zsilip 1965-ös üzembe helyezésével és a közepes vízszint több deciméterrel történő megemelése után lassult le (Csaplovics 1982, Márkus 1986). A Kopf-féle ábrán 1901 és 1957 közötti gyors elnádasodás nagyrészt a szabályozásnak köszönhető.

A feltöltődést, és így az elnádasodást befolyásolják a tó áramlási viszonyai is, melyet alapvetően a szél határoz meg. A befolyásokból (Wulka, Golser-csatorna, Rákos-patak) érkező és a légkörből (pl. a környező dombok szántásakor a levegőbe kerülő por) kiülepedő, illetve a már jelenlévő üledéket a szél folyamatosan mozgatja a mederben. Ez nem egyirányú, északról délre történő mozgatás, hanem a szél, a nádas, az üledék jellege és a vízmélység által befolyásolt folyamat, ahol bizony az üledék egy része akár északi irányba is mozoghat (Krámer & al 2012). A nádas és a nyílt víz határán többfelé tapasztalható intenzív lerakódás, övzátonyok kialakulása, amely akadályozza a víz nádasba jutását és elősegíti a nád víz felé történő terjedését.

A Madárvárta-öböltől délre beeresztett és a szél keltette áramlás által elszállított jelzőrészecskék
tóbeli (Tres) tartózkodási idejének pillanatnyi eloszlása a teljes tóban (balra) és a déli öbölben (jobbra), 2D szimulációk eredményei alapján (Krámer et al 2012)

A nádasok belső dinamikája meglehetősen bonyolult, soktényezős folyamat, amelyet régóta tanulmányoznak a kutatók, de még mindig számtalan kérdésre nem tudjuk a választ. A Fertő óriási kiterjedésű nádasában is több folyamat figyelhető meg. Az 1960-as években bekövetkezett vízszintemelés ugyan lelassította a nádas tó irányú terjedését, de ma is megfigyelhető, különösen a Fertőrákosi-öböl déli részén.

A nádas terjedése a Fertőrákosi-öböl déli részén (pirossal az 1999-es nádas határ)

A látszólag teljesen zárt nádasban sok helyen megfigyelhető a nádas felritkulása, kisebb-nagyobb nyílt vízfelszínek kialakulása. Ez részben természetes folyamatok eredménye, sok helyen azonban a nádaratás során bekövetkező rendszeres taposás miatt pusztult ki a nád.

Felritkult és a nyár végére gyakorlatilag kiszáradt nádas (Fotó: Pellinger Attila)

A nádas belső részein kialakuló nyílt vízfelületek többnyire csak néhány tág tűrésű faj számára alkalmasak, hiszen ezek a foltok gyakran kiszáradnak, sekélységük miatt extrém módon felmelegedhetnek és gyakran alakul ki oxigénhiányos állapot.

Nádaratás miatt kialakult taposási kár (Fotó: Pellinger Attila)

A nádasok nemcsak a nyílt víz felé, hanem a parti zónában is terjeszkednek, elsősorban a gyepek rovására. Magas vízállás esetén a parti területek egy része nem kaszálható vagy legeltethető, ilyenkor a nád könnyen utat tör és nagy területeket lephet el néhány év alatt. Ez nem feltétlenül probléma, de a parti gyepes élőhelyek védelme érdekében néha fel kell lépni a nádasok szárazföldi terjedése ellen.

A nádas öv helyenként több kilométer széles. A parti menti részeken a nád helyét már telelősásosok (barna foltok) és láprétek veszik át. (Fotó: Pellinger Attila)

A fentiek alapján a jövőben a tómeder további elnádasodása és feltöltődése, a nyílt vízfelület csökkenése várható: a hasonló jellegű sekély tavaknak általában ez a sorsa. A feltöltődés és a nádas záródásának sebessége azonban bizonytalan, soktényezős folyamat, bekövetkezhet néhány évtized vagy akár évszázadok alatt is. Az ember ebbe valamilyen szinten beavatkozhat (pl. vízszintemelés, kotrások stb.), de legfeljebb lassítani tudja a természetes folyamatokat.

Felhasznált irodalom:

Csaplovics, E. (1982). Interpretation von Farbinfrarotbildern – Kartierung von Vegetationsschäden in Brixlegg – Schilfkartierung Neusiedler See. Diss. TU Wien.

Kopf, F. (1967): Die Rettung des Neusiedler Sees. Österreichische Wasserwirtschaft 19(7/8):139–151.

Krámer, T. és Torma, P. (2012): Large-scale mixing of water imported into a shallow lake. In: 3rd International Symposium on Shallow Flows, 04–06 Jun 2012, Iowa City, Iowa.

Magyar-Osztrák Vízügyi Bizottság (2006): Jelentés a határon átnyúló vízgazdálkodásról. 62p.

Márkus, I. (1986): Die Fernerkundung mittels Photointerpretation im Dienste der umweltbiologischen Forschung im Neusiedler See-Biosphärenreservat. BFB-Bericht 61:5-13.

Fertő IV.: Miért nádasodik a Fertő?” bejegyzéshez ozzászólás

    1. A nád aratása valamennyit segíthet ezen, de az alapproblémához képest ez elhanyagolható, különösen az aratott területek kiterjedését nézve. A nádaratásról egyébként tervezünk egy részletes bejegyzést a jövőben, pár héten belül talán sikerül befejezni.

      1. Köszönöm a választ! Hogyha a tó nádasaiban megfelelő nádgazdálkodási tevékenység zajlana, biztosan jelentősen lassulna a folyamat. Csakhát amiről én beszélek az 25 éve nem nagyon történt. Üdv!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.