A nőnaphoz (március 8.) a hóvirágcsokrok ajándékozása sokáig úgy kötődött, mint a húsvéthoz a nyúl. A ma középkorúak (40+) még jól emlékeznek arra, hogy nőnapkor minden férfiember és gyerek elindult az erdőbe és szedett néhány csokor hóvirágot, a lustábbak kerestek egy nénit, aki a bolt vagy a posta előtt tucatjával árulta a csokrokat. A csokrok aztán néhány nap alatt elhervadtak és mentek a kukába. Ma már ennek az értelmetlen szokásnak szerencsére nem lehet hódolni, a hóvirág hazánkban is védett lett 2005-ben.

A hóvirág (Galanthus) nemzetségnek 21 faja ismert, melyek közül természetesen a kikeleti hóvirág vagy egyszerűen csak hóvirág (Galanthus nivalis) fordul elő Magyarországon. A hóvirágok számos faját termesztik, így több fajjal találkozhatunk az eredeti elterjedési területén kívül is. Hazánkban leggyakrabban a pompás hóvirág (Galanthus elwesii) szerezhető be növénykereskedésekben.

A hóvirág 10-20 cm magasra megnövő, hagymás évelő növény. Két tőállású levele kékeszöld, 4-5 mm széles. A külső lepellevelei fehérek, hosszabbak, mint a belsők. Belső lepelleveleinek vége világoszöld.

A kikeleti hóvirág széles elterjedésű európai faj, a Pireneusoktól Közép-Európán át a Kaukázusig elterjedt. Természetes élőhelye a vízfolyások menti ligeterdők, szurdokerők és az üdébb gyertyános-tölgyesek. Eredeti élőhelyein sokfelé megritkult, ebben az intenzív gyűjtésen (hóvirág hagymák kigereblyézése) kívül komoly szerepe volt a tájhasználat megváltozásának és az erdőgazdálkodásnak. Az egykori elterjedési területének jelentős részén az erdőket kivágták, szántóföldekké alakították, beépítették, vagy a vízrendezések során kiszárították. A megmaradt erdők intenzív használata (tarvágás, mesterséges felújítás, talajelőkészítés, nemes nyarasok telepítése) az erdős élőhelyeken is a faj visszaszorulását eredményezte. Védelmét napjainkban az Európai Unió Élőhelyvédelmi Irányelvén kívül a veszélyeztetett fajok kereskedelmét szabályozó Washingtoni egyezmény (CITES) is biztosítja.

Sopron környékén a kikeleti hóvirág természetesen a Fertőrákos feletti gyertyános-tölgyesekben fordul elő, de számos kiskertben is megtalálható. A mintegy 25-30 hektáros területen kb. 1,5 millió hóvirág élt egy 2007-es felmérés alapján (egy bejegyzést majd megérdemel, hogy hogyan lehet megállapítani az állománynagyságot). Az itteni állományokat, bár védett természeti területen helyezkednek el, az erdőgazdálkodás és az időnként még minden tapasztalható gyűjtés veszélyezteti.

Az itteni állomány egy viszonylag kicsi, elszigetelt előfordulás. A legnagyobb állományokat a lébényi Tölgyerdőben, a Felső-Szigetközben és a Rába mentén (Rábakecöl térsége) találjuk. A teljes megyei állomány 200 millió tő feletti.

Ne feledkezzünk meg a hóvirág gyakori társáról, a dunamenti csillagvirágról (Scilla vindobonensis), mely szintén ezekben a napokban virágzik.

Te se szedd le, legyen elég, ha gyönyörködsz benne! Így talán az unokáid is látni fogják…