Bécsi-domb, a hazánkban csak itt élő szívlevelű gubóvirág élőhelye

A Bécsi-domb a Sopronból az országhatár felé vezető 84. sz. főút mellett elterülő dombvonulat, természeti értékeit már nagyon korán felismerték. A hazánkban egyedül itt élő szívlevelű gubóvirág (Globularia cordifolia) védelmét Földváry Miksa már 1934-ben javasolta az egyes felső-dunántúli természeti értékek védetté nyilvánítását szorgalmazó tanulmányában (Földváry 1935).

Szívlevelű gubóvirág (Globularia cordifolia) – A kép a szlovéniai Triglaw Nemzeti Parkban készült.

A védetté nyilvánításhoz a jogi alapot az európai szinten is egyedülálló, “az erdőkről és a természetvédelemről” szóló 1935. évi IV. tc. adta meg. Néhány évvel később a szívlevelű gubóvirág védelme érdekében a Bécsi-dombon 0,4 kataszteri hold kiterjedésű területet nyilvánítottak védetté a földművelésügyi miniszter 94.095/1942. I/B.–3. sz. rendelkezése alapján. A területen ebben az időszakban és még évtizedekkel később is legelőgazdálkodást folytattak és katonai kiképzéseket végeztek, amelyek betiltását már 1956-ban szorgalmazta Csapody István (Csapody 1956). A Bécsi-domb egy részének – részben átfedve az 1942-es védetté nyilvánítással – Sopron városa 1999-ben megerősítette védettségét és helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánította (33/1999. (XII.8.) önk. rendelet), majd a 2006-ban országos jelentőségű védett természeti terület lett Bécsi-domb TT néven, a mintegy 8 hektáros terület. A természetvédelmi területtől a Hubertus étteremig tartó területek sajnálatos módon ma még semmilyen védelmet nem élveznek, az Arcusig tartó szakasz Natura 2000 területnek minősül.

Jó természetességű lejtősztyepp

A Bécsi-domb területének legnagyobb részét lejtősztyeprétek borítják, de kis kiterjedésben találunk sziklagyepeket is. Az egykori fás legelőre ma már csak a hatalmas molyhos tölgyek és kocsánytalan tölgyek utalnak. A gyepekben és a cserjések szegélyében gyakori védett faj a már említett szívlevelű gubóvirág mellett a leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), az árlevelű len (Linum tenuifolium), a bunkós hagyma (Allium sphaerocephalon) és tavaszi hérics (Adonis vernalis) a pusztai árvalányhaj (Stipa pennata), mellettük erdei szellőrózsa (Anemone sylvestris), fekete kökörcsin (Pulsatilla pratensis ssp. nigricans), nagy ezerjófű (Dictamnus albus), szürkés ördögszem (Scabiosa canescens), prémes tárnicska (Gentianopsis ciliata), nagyvirágú gyíkfű (Prunella grandiflora), szártalan bábakalács (Carlina acaulis), szarvas hagyma (Allium carinatum) és tarka nőszirom (Iris variegata) fordul elő.

A területen előforduló gerinctelen fajok közül az idős tölgyeken élő, közösségi jelentőségű szarvasbogarat (Lucanus cervus) és a nagy hőscincért (Cerambyx cerdo) lehet kiemelni. A terület ritka, veszélyeztetett hüllőfaja a rézsikló (Coronella austriaca), mellette viszonylag gyakori a fürge gyík (Lacerta agilis) vagy a zöld gyík (Lacerta viridis). A magányos idős fákkal megszakított cserjések értékes madárvilágnak biztosítanak élőhelyet, mint a karvalyposzáta (Sylvia nisoria), fülemüle (Luscinia megarhynchos), sordély (Emberiza calandra) vagy a nyaktekercs (Jynx torquilla).

Sztyeprétek és apró sziklagyep fragmentumok

A területen egyre nagyobb problémát jelent az agresszíven terjedő akác. Szerencsére az elmúlt években a természetvédelmi kezelést végző Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai már felvették a harcot és szívós munkával tisztítják meg a gyepeket az elszórtan előforduló akác egyedektől, illetve állítják helyre azokat.

Az akác már a gyepekbe is behatolt néhány helyen.

A Virágvölgy beépítésével és a város nyugati terjeszkedésével ezek az értékes élőhelyek elszigetelődnek, rosszabb esetben el is pusztulhatnak. A Bécsi-domb természeti értékeinek megőrzése és hosszú távú fennmaradásának biztosítása mindannyiunk felelőssége.

Leánykökörcsin

Felhasznált irodalom:

  • Csapody, I. (1956): A soproni természetvédelem múltja, jelene és feladatai. Soproni Szemle 10.: 230-255.
  • Csapody I. (1993): Florisztikai adatok Sopron környékéről. – Soproni Szemle 47: 318-322.
  • Földváry, M. (1935): Felsődunántúli természeti emlékek. Stádium. Budapest: 113p
  • Gombocz E. (1906): Sopron vármegye növényföldrajza és flórája. – Mathematikai és Természettudományi Közlemények 28: 401-577.
  • Iváncsics, A. (1995): A soproni Bécsi-domb, mint a Lajtai flórajárás jellegzetes hazai képviselője. – Szakdolgozat.
  • www.ferto-hansag.hu

Bécsi-domb, a hazánkban csak itt élő szívlevelű gubóvirág élőhelye” bejegyzéshez egy hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.