A Soproni-hegység északi völgyeiben található források vizét és csapadékvizeket elvezető Rák-patak (régebben Bánfalvi-patak) teljes hossza 14,8 km, a vízgyűjtő területe 36,8 km2. Befogadója az Ikva, a torkolat a szennyvíztisztító és a Tesco között található. A Rák-patak a város alatt több … A Rák-patakról részletei…
Bár a kétéltű fajok szaporodása vízhez kötött, számos faj azonban peterakás után elhagyja a vizet és szárazföldi életmódot folytat. A településeken előforduló varangyok, a barna ásóbéka és levelibéka elsősorban a sűrű bokrosokat, dús aljnövényzetű, párás, árnyékos helyeket kedvelik. Ezeken a … Ne lepődjön meg, ha ősszel békát talál a ház körül részletei…
A csillagőszirózsa (Aster amellus) a Fertőmelléki-dombsor tisztásain, sztyepréteken, sziklagyepeken fordul elő. A környék legnagyobb, 1000 tő feletti állománya a Pihenőkereszt melletti Potzmann dombon él. Bár Európa szerte elterjedt faj, állományai élőhelyeinek csökkenése miatt veszélyeztetettek, hazánkban védett faj. Csillagőszirózsa (Aster amellus) részletei…
Sopron egyik ékszeres doboza a Pihenőkereszt melletti Potzmann Kogl, mely sajnálatos módon jelenleg nem élvez természetvédelmi oltalmat, de ennek ellenére fennmaradt a kiskertek és szőlők között. A régi katonai térképek alapján a XX. század elejéig a mai Szárhalmi-erdőhöz csatlakozva erdő … A Potzmann Kogl, avagy Pihenőkereszt melletti gyep részletei…
Désakna, 1890. január 26. Sopron, 1963. május 13. Középiskoláit Désaknán végezte, egyetemi diplomát 1913-ban, a kolozsvári egyetemen szerzett, mint természetrajz-földrajz szakos tanár. 1914-ben szerzett doktori címet, majd bevonult katonának és az I. világháború alatt három évig teljesített frontszolgálatot. Ezt követően, … A táj kutatói: Dr. Varga Lajos zoológus, hidrobiológus (1890-1963) részletei…
A kornistárnics (Gentiana pnemonanthe), népies nevén encián, a Sopron környéki hegylábi láprétek (pl. Harkai láprét, Ikva-menti láprét ) ritka védett növénye. Évelő növény, július végétől szeptember végéig virágzik. A kornistárnics állományainkat elsősorban élőhelyeinek kiszáradása (lecsapolás, klímaváltozás) veszélyezteti, de jelentős problémát … Virágzik a kornistárnics a Sopron környéki lápréteken részletei…
A denevérek a legtöbb ember szemében, amolyan “nemszeretem” állatoknak számítanak, hiszen beleakadnak az ember hajába, “vért is szívnak” (ez egyébként hülyeség) és különben is, ami repül és nem madár, az jó nem lehet. A denevérek ezzel szemben kifejezetten hasznos állatok, iszonyú mennyiségű repülő szúnyogot, éjszakai lepkét stb. esznek meg. A Magyarországon élő denevérfajok természetes búvóhelyei barlangok, sziklahasadékok vagy faodúk lehetnek. Sajnos a természetes szálláshelyek napjainkra erősen megfogyatkoztak (idős, odvas fákban gazdag erdők) vagy nagymértékben megváltoztak (pl. látogatható barlangok), így élőhelyeinek fogytával a denevérek mindenhol veszélyeztetett fajokká váltak. A településekre beköltöző denevérfajok kezdetben templomok, kastélyok padlására költöztek be, de nagyon jó … A denevérek köztünk élnek (de ez nem baj…) részletei…
A Rába szabályozási, illetve a Fertő tó és a Hanság lecsapolási tervének keretében 1781-ben készült el a Fertő, a Hanság és a Tóköz térképe. A térképen jól látszik, hogy a lecsapolások előtt a Fertő és a Hanság egységes vízrendszert alkotott, a tó medre pedig sokkal nagyobb, mint a jelenlegi, a nádas öv pedig szinte jelentéktelen kiterjedésű volt . Egy érdekes térkép 1781-ből részletei…
A Fertő parti szikesek jellemző, nagy termetű szittyóféléje a természetvédelmi oltalom alatt álló tengeri szittyó. Az európai tengerpartokon Nagy-Britanniától Svédországig, illetve a Földközi tenger mentén elterjedt faj. A magyarországi állomány jelentős része a Fertő menti szikeseken él, illetve a csatornák … Tengeri szittyó (Juncus maritimus) részletei…
A magyar tarsza (Isophya costata) Kárpát-medencei endemizmus (kizárólag itt él a világon), fokozottan védett és egyben kiemelt közösségi jelentőségű (Natura 2000) állatfajunk. A faj elsősorban kétszikűekben gazdag löszgyepekben és sztyepréteken él, de ezekhez kapcsolódó kaszálóréteken, lápréteken is megtelepedhet. Sopron környékén … Magyar tarsza (Isophya costata) részletei…
Sopron és környéke természeti értékei 