Állatok1 hozzászólás

Előkerült a kis patkósdenevér a Dudlesz-erdőben!

pokasz

A kis patkósdenevér (Rhinolophus hipposideros) Magyarországon nem ritka barlanglakó denevérfaj. Előfordulhat pincékben, padlásokon is. Táplálkozni a környező erdőkbe jár. Sopron környékén ritka és veszélyeztetett fajnak minősül (Estók & Kugler 2017) -természetes élőhelye (barlang) kevés van – eddig csak a Soproni-hegységből és a Fertőmelléki-dombsor erdőiben sikerült kimutatni. Az utóbbi években a Fertő-Hanság Nemzeti Park szakemberei és denevérkutatók elsősorban akusztikai vizsgálatokat (ultrahang detektorral) végeztek, illetve befogásos és rádiós nyomkövetéses módszerekkel folytattak denevérkutatást a Dudlesz-erdőben. A kutatások kezdete óta eltelt közel 10 évben 17 denevérfajt sikerült kimutatni a területről. Az idei szeptemberi mintavételek során a akusztikai és vizuális módszerekkel is sikerült megfigyelni a … Előkerült a kis patkósdenevér a Dudlesz-erdőben! részletei…

ÁllatokMegjegyzés hozzáfűzése

Farkasalmalepke (Zerynthia polyxena)

pokasz

Áprilistól júniusig repül látványos lepkefajunk a farkasalma lepke (Zeryntia polyxena). Nevét fő tápnövényéről a farkasalmáról (Aristolochia clematitis) kapta. Általánosan elterjedt Dél-Franciaországtól Dél-Urálig és Északnyugat-Kazahsztánig, elterjedésének északi határa a Kárpát-medence, délen Görögország, illetve Törökország északi része. Magyarországi csaknem mindenütt előfordul, ahol … Farkasalmalepke (Zerynthia polyxena) részletei…

Múlt-korMegjegyzés hozzáfűzése

A táj kutatói: Dr. Marián Miklós zoológus, muzeológus (1914-2011)

pokasz

Szeged, 1914. március 31. – Szeged, 2011. augusztus 7. Szabadkai származású családja Szegeden telepedett le, itt született már meg Marián Miklós is. Elemi és középiskolát Szegeden, a Klauzál Gábor Reálgimnáziumban végezte. A középiskola után erdőmérnöknek készült a Soproni Erdészeti Egyetemre, … A táj kutatói: Dr. Marián Miklós zoológus, muzeológus (1914-2011) részletei…

Múlt-korMegjegyzés hozzáfűzése

Giacomo de Rossi és Giacomo Cantelii térképe 1686-ból

pokasz

Giovanni Giacomo de Rossi (1627-1691) olasz vésnök és nyomdász 1686-ban adta ki az akkori Magyar Királyság és a Balkán térképét, mely Giacomo Cantelii da Vignola olasz kartográfus (1643-1695?) munkája. A térképen nagyon érdekes a Fertő tó (Peiso Lacus/Fertew/Neusidlersee néven) és … Giacomo de Rossi és Giacomo Cantelii térképe 1686-ból részletei…

ÁllatokMegjegyzés hozzáfűzése

A madár, amivel csak kevesen találkoznak

pokasz

A lappantyú (Caprimulgus europaeus) a Sopron környéki erdők rejtőzködő, éjjel aktív madara. Tollainak színe a fa kérgéhez hasonló, így nehéz észrevenni a talajon költő vagy a fák ágain nappalozó példányait. Éjszaka aktív, táplálékát repülő rovarok, lepkék alkotják, melyeket reptében kap el. Szinte egész Európában (kivéve az északi területek) költ, de állományai az utóbbi 50 évben drámaian lecsökkentek Közép-Európában. Ennek oka sokrétű, élőhelyeinek pusztulása mellett jelentős szerepet játszhat a táplálékbázis csökkenése is. Hosszú távú vonuló fajunk, a telet Afrikában, a Szaharától délre tölti. Tavasszal, áprilisban érkezik hozzánk. Költése viszonylag későn kezdődik, júniustól augusztusig tart. Fészkét a földre rakja, a tartós párkapcsolatban … A madár, amivel csak kevesen találkoznak részletei…

NövényekMegjegyzés hozzáfűzése

Ha ősz, akkor őszirózsa

pokasz

A környékünkön a csillagőszirózsán (Aster amellus) kívül él még egy védett őszirózsafaj, a réti őszirózsa (Aster sedifolius). A többi rózsaszín virágú őszirózsától mirigyesen pontozott levelei alapján lehet könnyen elkülöníteni. Az Iván melletti Iváni szikesek TT rétjein nagy számban fordul elő, ebben az időszakban gyakorlatilag rózsaszín szőnyeget alkot. A Kisalföldön még Győr és Árpás mellett ismerjük állományait. Ha ősz, akkor őszirózsa részletei…