A lappantyú (Caprimulgus europaeus) a Sopron környéki erdők rejtőzködő, éjjel aktív madara. Tollainak színe a fa kérgéhez hasonló, így nehéz észrevenni a talajon költő vagy a fák ágain nappalozó példányait. Éjszaka aktív, táplálékát repülő rovarok, lepkék alkotják, melyeket reptében kap el. Szinte egész Európában (kivéve az északi területek) költ, de állományai az utóbbi 50 évben drámaian lecsökkentek Közép-Európában. Ennek oka sokrétű, élőhelyeinek pusztulása mellett jelentős szerepet játszhat a táplálékbázis csökkenése is.

Hosszú távú vonuló fajunk, a telet Afrikában, a Szaharától délre tölti. Tavasszal, áprilisban érkezik hozzánk. Költése viszonylag későn kezdődik, júniustól augusztusig tart. Fészkét a földre rakja, a tartós párkapcsolatban élő szülők felváltva kotlanak 18 napig, a fiókák átlagosan 17 nap után repülnek ki. A földre rakott fészkeit a vaddisznók, a rókák, a borzok, a menyétfélék fosztogatják.

Elsősorban ritkás, felnyíló erdőkben, erdőszéleken, gyakran gyepes aljú gyümölcsösökben él, de szép számmal fészkel az erdőkben kialakított vágásterületeken, alföldi fenyvesekben is.

A lappantyúnak számos népies elnevezése van, így álmosmadár (Vas megye), álomfilkó, tehénfejő, kecskeszopó (Alföld), bagolyföcske (Fejér megye), éji föcske, kecskefejő, európai kecskefejő néven is emlegetik.