Fertő I. rész – A Fertő tó kialakulása

A Fertő tó a zárt, lefolyástalan sztyeptavak legnyugatibb képviselője, különleges természeti adottságaival, egyedülálló természeti értékeivel páratlan értéket képvisel. Most induló sorozatunkban bemutatjuk a tó keletkezését, a vízrajzát, a szabályozására tett kísérleteket és különleges élővilágát.

A Fertő látképe (Fotó: Kalmár Sándor)

A Fertő tó keletkezésével kapcsolatban számos elképzelés látott napvilágot. Hassinger (1918) ősi Duna-ágként ír róla, Cholnoky (1928, 1937) szerint az uralkodó szélirány deflációs tevékenysége alakította ki a medret. Napjainkban az elfogadott elmélet alapján a pleisztocén utolsó interglaciális időszaka alatt tektonikus süllyedés során keletkezett és a Hanság medencéjével együtt vált lefolyástalan területté (Károlyi 1955, Riedl 1963, Tauber 1959). A Fertő medencéjét a befolyó patakok, a Wulka, a Rákos-patak és az Ikva töltötték fel hordalékukkal.

Napjainkban a tómeder kiterjedése 309 négyzetkilométer, a vízgyűjtő területe 1116 négyzetkilométer, ami mindössze 1:2,6 arányt jelent és jól mutatja a tó sztyeppi jellegét.

A Fertő tó vízgyűjtője (Forrás: Fertő tó Stratégiai Tanulmány)

A Fertő medencéje egykor szoros kapcsolatban állt a Hansággal és azon keresztül a Dunával. Ha a Fertő medencéje megtelt, akkor vize átömlött a Hanságba és ezen keresztül a Dunába. A Duna legmagasabb árvízszintje Győrnél magasabb, mint a Fertő vízállása, ezért a Duna vize a Rábca medrén keresztül gyakran felnyomult a Hanságba, sőt a Fertőbe is (Kövér 1930).

A történelem során a tavat számos néven emlegették. A rómaiak a Pelso/Peiso nevet a Fertőre és a Balatonra is használták. A középkortól használt “fertő” szó állapotjelzőnek is tekinthető, és több tavunkat, pl. a Velencei tavat is ezen a néven említik. A “fertő” szó jelentése mocsaras terület, ingovány. A tavat egy 1074-ből származó német forrás Vertowe néven emlegeti. A középkori oklevelekben Ferteutu, Ferthew, Fertew, Fertou vagy Ferteu néven is szerepel (Kiss 1999).

Sopron vármegye térképe (1753)

A tó mindig híres volt szélsőségesen ingadozó vízjárásáról, kiszáradások és hatalmas áradások váltakoztak. A történeti leírások alapján szinte minden évszázadban volt olyan időszak, amikor a víz teljesen eltűnt. Például a XVI. század második felében ez olyan problémákat okozott, hogy a bécsi piacokról elmaradt a fertői hal és külön bizottság vizsgálta ki az esetet. A bizottság megállapította, hogy Nádasdy Tamás özvegye miatt következett ez be, aki a Rábca és a Répce vizeit elvezette. 1740-ben ismét majdnem teljesen kiszáradt a meder, de nem sokkal később 1786-ban már hatalmas területeket borított víz. A legismertebb és legjobban dokumentált kiszáradás 1868-ban következett be.

Felhasznált irodalom

  • Hassinger, H. (1918): Beiträge zur Physiogeographie des inneralpinen Wiener Beckens und seiner Umrahmung. Festb. Penck, Bibl. Georg. Hand. Stuttgart: 160-197.
  • Cholnoky, J. (1937): Magyarország földrajza. Franklin Társulat, Budapest
  • Cholnoky, J. (1928): A lefolyástalan medencék sorsa. Mathem. és Term.tud. Értesítő 45.: 428-445.
  • Károlyi, Z. (1955): A Hanság és a Fertő tó rendezési kérdéseinek fejlődése. Vízügyi Közlemények 37 (3-4).: 291-332.
  • Kiss, A. (1999): A Fertővel kapcsolatos vitás földrajzi kérdések középkori okleveleinkben. Soproni Szemle 53 (1): 53-62.
  • Kövér, F. (1930): A Hanság földrajza. Szeged.
  • Riedl, H. (1963): Beiträge zur Morphogenese der Randgebiete des Neusiedlersees und des Gebietes der Wr. Neustädter Pforte. Festschr. S. Morawetz. Mitt. Naturwiss. Ver. Stmk. 93.: 73-88.
  • Tauber, A. F. (1959): Grundzüge der Tektonik des Neusiedlerseegebietes. Wiss. Abr. Bgld. 23.: 26-31

Fertő I. rész – A Fertő tó kialakulása” bejegyzéshez egy hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.