Múlt-kor, TerületekMegjegyzés hozzáfűzése

Balf és környéke a XVIII. század végén

pokasz

Múlt-kor rovatunk már régen jelentkezett, de ma a kezembe akadt egy régi térkép, ami a Széchényi-család és Sopron város közötti határvita során keletkezett. Nepomuki Hegedűs János 1782-ban készült térképén a balfi községhatárt ábrázolja. A ma is meglévő épületek (pl. Csárda, Szent József kápolna) mellett ábrázolja a szőlőket, legelőket és szántóföldeket is. Látszik, hogy a mai több kilométer széles nádas öv ekkor még nem létezett, csak egy keskeny nádas sávot ábrázol a szerző. A balfi öblözetben megjelenik a Pascium Paludinosum felirat, ami mocsaras mezőre utal, de gyakran szerepel a halászterületekkel kapcsolatos vitákban más településeknél is. Balf és környéke a XVIII. század végén részletei…

ÁllatokMegjegyzés hozzáfűzése

Díszes tarkalepke (Euphydryas maturna)

pokasz

Palearktikus elterjedésű lepkefajunk, Franciaországtól Oroszországig sokfelé előfordul, de speciális élőhely igényei miatt inkább szigetszerűen fordul elő. A Nyugat-Európai országok közül Luxemburgban és Belgiumban már kipusztult, Franciaország, Németország és Ausztria területéről jórészt eltűnt (Van Swaay & al 2010a, 2010b ). A Kárpát-medencében elsősorban az alacsonyabban fekvő, erdős területeken élnek állományai (Varga 2006). Környékünkön a Peresztegi-erdőben, a Kardos-ér mentén, a hegykői Rongyos-erdőben és a röjtöki Nagyerdőben ismertek állományai. A díszes tarkalepke tápnövénye elsősorban a kőrisfajok és a fagyal, így olyan legalább részben beerdősült helyeken érdemes keresni, ahol ezek a fajok nagyobb számban fordulnak elő. Május elejétől június közepéig repül. Petéit csomókban a … Díszes tarkalepke (Euphydryas maturna) részletei…

Egyéb kategóriaMegjegyzés hozzáfűzése

Mocsári nőszőfű (Epipactis palustris)

pokasz

Sopron környéke kifejezetten gazdag orchideákban. A vitézkosbor után következzék egy újabb orchideafaj, a mocsári nőszőfű. A lápréteken és mocsárréteken élő orchidea nagy elterjedési területe és helyenkénti gyakorisága miatt nem veszélyeztetett (de természetesen védett, mint minden hazai orchideafaj). Nagy termetű, 33–67 cm magas, lágyszárú, évelő növény. A szár alsó részén 2-3 barna allevél található; felül 7-8 felső felén fényes lomblevél, amelyek hossza 7–12 cm, szélessége 1,5-3,5 cm. A levelek mérete, szélessége felfelé haladva csökken; alul inkább tojásdadok, felül már szálas-lándzsásak. Június-augusztusban nyíló, 5-30 bókoló virága nagyjából egy irányba néző, laza fürtöt alkot. A külső lepellevelek halványzöldek barnásvörös futtatással, a belső lepellevelek … Mocsári nőszőfű (Epipactis palustris) részletei…

Növények1 hozzászólás

Vitézkosbor (Orchis militaris)

pokasz

A Szárhalmi-erdő tisztásain, a fertőrákosi Kőfejtőben, felhagyott szőlőkben, erdei vágásterületeken fordul elő a vitézkosbor (Orchis militaris). A tetszetős orchideafaj nevét virágzatának jellegzetes felépítéséről kapta, amely nagyon hasonlatos egy vitézhez. Van keze, van lába, sisakja és a lába között is lóg valami… Virágait májusban hozza. Ahogy hazánk minden orchideája, a vitézkosbor is védett. Ne szedd le, ne taposd le, egyszerűen csak gyönyörködj benne! Vitézkosbor (Orchis militaris) részletei…

Állatok, Élőhelyek, TerületekMegjegyzés hozzáfűzése

Fertő III. rész: A Fertő halfaunája

pokasz

A Fertőhöz hasonló szélsőséges vízjárású tavak esetében a rendszeres katasztrófákhoz (pl. kiszáradás, árvizek, tólengés, fenékig befagyás, nyári felmelegedés) a halfauna is valamilyen szinten alkalmazkodik. Voltak bőséges időszakok, amikor innen látták el Bécs és a környező települések piacait, de bizony előfordult, hogy éveken keresztül nem fogtak halat a tóban. Bél Mátyás a magyarországi halakról és azok halászatáról írt kéziratában (Bél in Deák 1984) írja a fertői fejezet végén, hogy “De nem tudom, mi történhetett, hogy kb. négy év óta egyetlen halat se lehet fogni ebben a tóban.” Bél Mátyás akkor (1740-1745 között dolgozott a kéziraton) nem tudta, de mi már jól … Fertő III. rész: A Fertő halfaunája részletei…

ÁllatokMegjegyzés hozzáfűzése

Sávos szitakötő (Calopteyx splendens)

pokasz

Egész Európában elterjedt szitakötőfaj, hazánkban is előforduló mind síkvidéken, mind dombvidéken. Szinte minden vízfolyásunkban megtelepedhet, kivéve a hegyi patakokat, teljesen árnyékolt vízfolyások. Állóvizekben nem fordul elő. Kedveli a dús, parti vegetációt, de a hínárnövényzethez nem feltétlenül ragaszkodik. Hazánkban nem védett, nem veszélyeztetett faj, de élőhelyeinek megváltozása, pl. kotrás, szennyezés, negatívan érinthetik állományait. Sávos szitakötő (Calopteyx splendens) részletei…

Élőhelyek, Növények1 hozzászólás

Sopron környéki szelídgesztenyésekről

pokasz

Minden soproni (legalábbis a 40 év felettiek) emlékszik arra, amikor az általános iskolásokat kivezényelték a bánfalvi, ágfalvi vagy fáber-réti gesztenyésekbe szelídgesztenyét gyűjteni (a szerencsésebbeket az állami gazdaság szőlőibe szüretelni) és a munkáért kapott pénz jobb esetben az osztálypénzt gyarapította. És … Sopron környéki szelídgesztenyésekről részletei…