A Fertő tó a zárt, lefolyástalan sztyeptavak legnyugatibb képviselője, különleges természeti adottságaival, egyedülálló természeti értékeivel páratlan értéket képvisel. Most induló sorozatunkban bemutatjuk a tó keletkezését, a vízrajzát, a szabályozására tett kísérleteket és különleges élővilágát. A Fertő tó keletkezésével kapcsolatban számos … Fertő I. rész – A Fertő tó kialakulása részletei…
1849. október 6-án, 170 éve végezték ki a 13 aradi vértanút. Emléküket Sopronban, többek között, az evangélikus temető mellett 1898-ban elültetett 13 kislevelű hárs (Tilia cordata) őrzi. A facsoportból három példány néhány éve elpusztult, de ezeket nem rég pótolták. Az … Aradi vértanúk emlékfái részletei…
Áprilistól júniusig repül látványos lepkefajunk a farkasalma lepke (Zeryntia polyxena). Nevét fő tápnövényéről a farkasalmáról (Aristolochia clematitis) kapta. Általánosan elterjedt Dél-Franciaországtól Dél-Urálig és Északnyugat-Kazahsztánig, elterjedésének északi határa a Kárpát-medence, délen Görögország, illetve Törökország északi része. Magyarországi csaknem mindenütt előfordul, ahol … Farkasalmalepke (Zerynthia polyxena) részletei…
A zöld gyík hazánk egész területén elterjedt, de nagyon változó sűrűséggel. Sopron környékén a Szárhalmi-erdőben, a Bécsi-domb környékén, a Soproni-hegységben viszonylag gyakran találkozhatunk vele, akár lakott területeken is. Kedveli a mozaikos élőhelyeket, különösen a cserjékkel, facsoportokkal tagolt gyepes területeket, de … Zöld gyík (Lacerta viridis) részletei…
Giovanni Giacomo de Rossi (1627-1691) olasz vésnök és nyomdász 1686-ban adta ki az akkori Magyar Királyság és a Balkán térképét, mely Giacomo Cantelii da Vignola olasz kartográfus (1643-1695?) munkája. A térképen nagyon érdekes a Fertő tó (Peiso Lacus/Fertew/Neusidlersee néven) és … Giacomo de Rossi és Giacomo Cantelii térképe 1686-ból részletei…
Az elmúlt napokban az egész magyar sajtóban pörgött az hír, hogy a közönséges vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) is felkerült a kipusztulással veszélyeztetett fajok listájára. A hír alapját az adja, hogy a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) összeállította az európai fafajok vörös listáját, amelyben … Tényleg kipusztul a vadgesztenye? részletei…
A lappantyú (Caprimulgus europaeus) a Sopron környéki erdők rejtőzködő, éjjel aktív madara. Tollainak színe a fa kérgéhez hasonló, így nehéz észrevenni a talajon költő vagy a fák ágain nappalozó példányait. Éjszaka aktív, táplálékát repülő rovarok, lepkék alkotják, melyeket reptében kap el. Szinte egész Európában (kivéve az északi területek) költ, de állományai az utóbbi 50 évben drámaian lecsökkentek Közép-Európában. Ennek oka sokrétű, élőhelyeinek pusztulása mellett jelentős szerepet játszhat a táplálékbázis csökkenése is. Hosszú távú vonuló fajunk, a telet Afrikában, a Szaharától délre tölti. Tavasszal, áprilisban érkezik hozzánk. Költése viszonylag későn kezdődik, júniustól augusztusig tart. Fészkét a földre rakja, a tartós párkapcsolatban … A madár, amivel csak kevesen találkoznak részletei…
A Soproni-hegység északi völgyeiben található források vizét és csapadékvizeket elvezető Rák-patak (régebben Bánfalvi-patak) teljes hossza 14,8 km, a vízgyűjtő területe 36,8 km2. Befogadója az Ikva, a torkolat a szennyvíztisztító és a Tesco között található. A Rák-patak a város alatt több … A Rák-patakról részletei…
A csillagőszirózsa (Aster amellus) a Fertőmelléki-dombsor tisztásain, sztyepréteken, sziklagyepeken fordul elő. A környék legnagyobb, 1000 tő feletti állománya a Pihenőkereszt melletti Potzmann dombon él. Bár Európa szerte elterjedt faj, állományai élőhelyeinek csökkenése miatt veszélyeztetettek, hazánkban védett faj. Csillagőszirózsa (Aster amellus) részletei…
Sopron egyik ékszeres doboza a Pihenőkereszt melletti Potzmann Kogl, mely sajnálatos módon jelenleg nem élvez természetvédelmi oltalmat, de ennek ellenére fennmaradt a kiskertek és szőlők között. A régi katonai térképek alapján a XX. század elejéig a mai Szárhalmi-erdőhöz csatlakozva erdő … A Potzmann Kogl, avagy Pihenőkereszt melletti gyep részletei…
Sopron és környéke természeti értékei 