Mocsári nőszőfű (Epipactis palustris)

Sopron környéke kifejezetten gazdag orchideákban. A vitézkosbor után következzék egy újabb orchideafaj, a mocsári nőszőfű. A lápréteken és mocsárréteken élő orchidea nagy elterjedési területe és helyenkénti gyakorisága miatt nem veszélyeztetett (de természetesen védett, mint minden hazai orchideafaj). Nagy termetű, 33–67 cm magas, lágyszárú, évelő növény. A szár alsó részén 2-3 barna allevél található; felül 7-8 felső felén fényes lomblevél, amelyek hossza 7–12 cm, szélessége 1,5-3,5 cm. A levelek mérete, szélessége felfelé haladva csökken; alul inkább tojásdadok, felül már szálas-lándzsásak. Június-augusztusban nyíló, 5-30 bókoló virága nagyjából egy irányba néző, laza fürtöt alkot. A külső lepellevelek halványzöldek barnásvörös futtatással, a belső lepellevelek … Mocsári nőszőfű (Epipactis palustris) részletei…

Vitézkosbor (Orchis militaris)

A Szárhalmi-erdő tisztásain, a fertőrákosi Kőfejtőben, felhagyott szőlőkben, erdei vágásterületeken fordul elő a vitézkosbor (Orchis militaris). A tetszetős orchideafaj nevét virágzatának jellegzetes felépítéséről kapta, amely nagyon hasonlatos egy vitézhez. Van keze, van lába, sisakja és a lába között is lóg valami… Virágait májusban hozza. Ahogy hazánk minden orchideája, a vitézkosbor is védett. Ne szedd le, ne taposd le, egyszerűen csak gyönyörködj benne! Vitézkosbor (Orchis militaris) részletei…

Fertő III. rész: A Fertő halfaunája

A Fertőhöz hasonló szélsőséges vízjárású tavak esetében a rendszeres katasztrófákhoz (pl. kiszáradás, árvizek, tólengés, fenékig befagyás, nyári felmelegedés) a halfauna is valamilyen szinten alkalmazkodik. Voltak bőséges időszakok, amikor innen látták el Bécs és a környező települések piacait, de bizony előfordult, hogy éveken keresztül nem fogtak halat a tóban. Bél Mátyás a magyarországi halakról és azok halászatáról írt kéziratában (Bél in Deák 1984) írja a fertői fejezet végén, hogy “De nem tudom, mi történhetett, hogy kb. négy év óta egyetlen halat se lehet fogni ebben a tóban.” Bél Mátyás akkor (1740-1745 között dolgozott a kéziraton) nem tudta, de mi már jól … Fertő III. rész: A Fertő halfaunája részletei…

Sávos szitakötő (Calopteyx splendens)

Egész Európában elterjedt szitakötőfaj, hazánkban is előforduló mind síkvidéken, mind dombvidéken. Szinte minden vízfolyásunkban megtelepedhet, kivéve a hegyi patakokat, teljesen árnyékolt vízfolyások. Állóvizekben nem fordul elő. Kedveli a dús, parti vegetációt, de a hínárnövényzethez nem feltétlenül ragaszkodik. Hazánkban nem védett, nem veszélyeztetett faj, de élőhelyeinek megváltozása, pl. kotrás, szennyezés, negatívan érinthetik állományait. Sávos szitakötő (Calopteyx splendens) részletei…

Sopron környéki szelídgesztenyésekről

Minden soproni (legalábbis a 40 év felettiek) emlékszik arra, amikor az általános iskolásokat kivezényelték a bánfalvi, ágfalvi vagy fáber-réti gesztenyésekbe szelídgesztenyét gyűjteni (a szerencsésebbeket az állami gazdaság szőlőibe szüretelni) és a munkáért kapott pénz jobb esetben az osztálypénzt gyarapította. És … Sopron környéki szelídgesztenyésekről részletei…

Keskenylevelű gyapjúsás (Eriophorum angustifolium)

A Sopron környéki láprétek ritka és veszélyeztetett növénye a keskenylevelű gyapjúsás (Eriophorum angustifolium). A Fertőboz alatti lápréteken és a Harkai lápréten korábban nagy állományai éltek, de mára visszaszorult. Általános problémának mondható a településeken az állattartás felhagyása és a legelők/kaszálók hagyományos … Keskenylevelű gyapjúsás (Eriophorum angustifolium) részletei…

Parti vidrapók (Dolomedes plantarius)

A parti vidrapók (Dolomedes plantarius) Európa nagy részén és Oroszország ázsiai részén elterjedt. A Kárpát-medencében a szegélyes vidrapókkal (Dolomedes fimbricatus) együtt a legtöbb vizes élőhelyen megtalálható. A legtöbb európai országban veszélyeztetett faj, elsősorban élőhelyeinek megszűnése miatt. Kifejlett nősténye 17-22, a … Parti vidrapók (Dolomedes plantarius) részletei…

Lápi hízóka (Pinguicula vulgaris), a vérengző fenevad

“Húsevő” növények nemcsak a trópusokon, hanem a mérsékelt övben is előfordulnak. A lápi hízóka (Pinguicula vulgaris) a rencefélék családjához tartozó fokozottan védett, a élőhelyeinek leromlása és pusztulása miatt kipusztulófélben lévő fajunk. Széles elterjedésű faj, Európa nagy részén (kivéve a déli, … Lápi hízóka (Pinguicula vulgaris), a vérengző fenevad részletei…