Fertő II. rész – Miért szárad ki a Fertő időnként?

A Fertőről szóló sorozatunk első részében a tó kialakulásával és történetével foglalkoztunk. A mai bejegyzésünk elsősorban a Fertő tó vízháztartásával foglalkozik, aminek megértéséhez érdemes egy kicsit a limnológia mélységeiben is elmerülni. A tavak vízmérlegének stabilitása alapvetően attól függ, hogy annak … Fertő II. rész – Miért szárad ki a Fertő időnként? részletei…

Bécsi-domb, a hazánkban csak itt élő szívlevelű gubóvirág élőhelye

A Bécsi-domb a Sopronból az országhatár felé vezető 84. sz. főút mellett elterülő dombvonulat, természeti értékeit már nagyon korán felismerték. A hazánkban egyedül itt élő szívlevelű gubóvirág (Globularia cordifolia) védelmét Földváry Miksa már 1934-ben javasolta az egyes felső-dunántúli természeti értékek … Bécsi-domb, a hazánkban csak itt élő szívlevelű gubóvirág élőhelye részletei…

Barlangok a Dudleszben? Naná, ott van az Ottó- és a Ferenc-barlang

Sopron és környéke az alapkőzet jellegénél fogva sose lesz barlang nagyhatalom, de azért barlangunk nekünk is van. Nem is egy… Mai bejegyzésünkben a Dudlesz-erdő védett barlangjait mutatjuk be. A Dudlesz-erdő alapkőzete nagyrészt szarmata eredetű durva mészkő és homokkő, közel a … Barlangok a Dudleszben? Naná, ott van az Ottó- és a Ferenc-barlang részletei…

Cseh tyúktaréj (Gagea bohemica)

Apró termetű védett tyúktaréj-fajunk, mely Sopron környékén kizárólag a Harkai-kúpon és a Kő-hegyen fordul elő. Általában középhegységekben élő mészkerülő faj, sziklagyepek, sztyeprétek faja. Sopron környékén csak 2007-ben fedezték fel, de az ausztriai Lajta-hegység lábánál már régóta ismert volt. Gyakran lappang, … Cseh tyúktaréj (Gagea bohemica) részletei…

A táj kutatói: Gombocz Endre botanikus, tudománytörténész (1882-1945)

Sopron, 1882. június 9. – Budapest, 1945. január 16. Édesapja, Gombocz Miklós az soproni líceum igazgatója, evangélikus lelkész, édesanyja, Lehr Berta, aki kora magyar és francia irodalmának kiváló ismerője volt. Gombocz Endre, a bátyjához (Gombocz Zoltán, 1877-1936, kiváló nyelvtörténész, egyetemi … A táj kutatói: Gombocz Endre botanikus, tudománytörténész (1882-1945) részletei…

Fertő I. rész – A Fertő tó kialakulása

A Fertő tó a zárt, lefolyástalan sztyeptavak legnyugatibb képviselője, különleges természeti adottságaival, egyedülálló természeti értékeivel páratlan értéket képvisel. Most induló sorozatunkban bemutatjuk a tó keletkezését, a vízrajzát, a szabályozására tett kísérleteket és különleges élővilágát. A Fertő tó keletkezésével kapcsolatban számos … Fertő I. rész – A Fertő tó kialakulása részletei…

Előkerült a kis patkósdenevér a Dudlesz-erdőben!

A kis patkósdenevér (Rhinolophus hipposideros) Magyarországon nem ritka barlanglakó denevérfaj. Előfordulhat pincékben, padlásokon is. Táplálkozni a környező erdőkbe jár. Sopron környékén ritka és veszélyeztetett fajnak minősül (Estók & Kugler 2017) -természetes élőhelye (barlang) kevés van – eddig csak a Soproni-hegységből és a Fertőmelléki-dombsor erdőiben sikerült kimutatni. Az utóbbi években a Fertő-Hanság Nemzeti Park szakemberei és denevérkutatók elsősorban akusztikai vizsgálatokat (ultrahang detektorral) végeztek, illetve befogásos és rádiós nyomkövetéses módszerekkel folytattak denevérkutatást a Dudlesz-erdőben. A kutatások kezdete óta eltelt közel 10 évben 17 denevérfajt sikerült kimutatni a területről. Az idei szeptemberi mintavételek során a akusztikai és vizuális módszerekkel is sikerült megfigyelni a … Előkerült a kis patkósdenevér a Dudlesz-erdőben! részletei…

Farkasalmalepke (Zerynthia polyxena)

Áprilistól júniusig repül látványos lepkefajunk a farkasalma lepke (Zeryntia polyxena). Nevét fő tápnövényéről a farkasalmáról (Aristolochia clematitis) kapta. Általánosan elterjedt Dél-Franciaországtól Dél-Urálig és Északnyugat-Kazahsztánig, elterjedésének északi határa a Kárpát-medence, délen Görögország, illetve Törökország északi része. Magyarországi csaknem mindenütt előfordul, ahol … Farkasalmalepke (Zerynthia polyxena) részletei…