Sávos szitakötő (Calopteyx splendens)

Egész Európában elterjedt szitakötőfaj, hazánkban is előforduló mind síkvidéken, mind dombvidéken. Szinte minden vízfolyásunkban megtelepedhet, kivéve a hegyi patakokat, teljesen árnyékolt vízfolyások. Állóvizekben nem fordul elő. Kedveli a dús, parti vegetációt, de a hínárnövényzethez nem feltétlenül ragaszkodik. Hazánkban nem védett, nem veszélyeztetett faj, de élőhelyeinek megváltozása, pl. kotrás, szennyezés, negatívan érinthetik állományait. Sávos szitakötő (Calopteyx splendens) részletei…

Parti vidrapók (Dolomedes plantarius)

A parti vidrapók (Dolomedes plantarius) Európa nagy részén és Oroszország ázsiai részén elterjedt. A Kárpát-medencében a szegélyes vidrapókkal (Dolomedes fimbricatus) együtt a legtöbb vizes élőhelyen megtalálható. A legtöbb európai országban veszélyeztetett faj, elsősorban élőhelyeinek megszűnése miatt. Kifejlett nősténye 17-22, a … Parti vidrapók (Dolomedes plantarius) részletei…

Előkerült a kis patkósdenevér a Dudlesz-erdőben!

A kis patkósdenevér (Rhinolophus hipposideros) Magyarországon nem ritka barlanglakó denevérfaj. Előfordulhat pincékben, padlásokon is. Táplálkozni a környező erdőkbe jár. Sopron környékén ritka és veszélyeztetett fajnak minősül (Estók & Kugler 2017) -természetes élőhelye (barlang) kevés van – eddig csak a Soproni-hegységből és a Fertőmelléki-dombsor erdőiben sikerült kimutatni. Az utóbbi években a Fertő-Hanság Nemzeti Park szakemberei és denevérkutatók elsősorban akusztikai vizsgálatokat (ultrahang detektorral) végeztek, illetve befogásos és rádiós nyomkövetéses módszerekkel folytattak denevérkutatást a Dudlesz-erdőben. A kutatások kezdete óta eltelt közel 10 évben 17 denevérfajt sikerült kimutatni a területről. Az idei szeptemberi mintavételek során a akusztikai és vizuális módszerekkel is sikerült megfigyelni a … Előkerült a kis patkósdenevér a Dudlesz-erdőben! részletei…

Farkasalmalepke (Zerynthia polyxena)

Áprilistól júniusig repül látványos lepkefajunk a farkasalma lepke (Zeryntia polyxena). Nevét fő tápnövényéről a farkasalmáról (Aristolochia clematitis) kapta. Általánosan elterjedt Dél-Franciaországtól Dél-Urálig és Északnyugat-Kazahsztánig, elterjedésének északi határa a Kárpát-medence, délen Görögország, illetve Törökország északi része. Magyarországi csaknem mindenütt előfordul, ahol … Farkasalmalepke (Zerynthia polyxena) részletei…

A madár, amivel csak kevesen találkoznak

A lappantyú (Caprimulgus europaeus) a Sopron környéki erdők rejtőzködő, éjjel aktív madara. Tollainak színe a fa kérgéhez hasonló, így nehéz észrevenni a talajon költő vagy a fák ágain nappalozó példányait. Éjszaka aktív, táplálékát repülő rovarok, lepkék alkotják, melyeket reptében kap el. Szinte egész Európában (kivéve az északi területek) költ, de állományai az utóbbi 50 évben drámaian lecsökkentek Közép-Európában. Ennek oka sokrétű, élőhelyeinek pusztulása mellett jelentős szerepet játszhat a táplálékbázis csökkenése is. Hosszú távú vonuló fajunk, a telet Afrikában, a Szaharától délre tölti. Tavasszal, áprilisban érkezik hozzánk. Költése viszonylag későn kezdődik, júniustól augusztusig tart. Fészkét a földre rakja, a tartós párkapcsolatban … A madár, amivel csak kevesen találkoznak részletei…

Ne lepődjön meg, ha ősszel békát talál a ház körül

Bár a kétéltű fajok szaporodása vízhez kötött, számos faj azonban peterakás után elhagyja a vizet és szárazföldi életmódot folytat. A településeken előforduló varangyok, a barna ásóbéka és levelibéka elsősorban a sűrű bokrosokat, dús aljnövényzetű, párás, árnyékos helyeket kedvelik. Ezeken a … Ne lepődjön meg, ha ősszel békát talál a ház körül részletei…