A blogunkban nemcsak védett értékeket, hanem közönségesebb fajokat is igyekszünk bemutatni, amivel találkozhattok a térségben. A butabogár (Pentodon idiota) a laza talajú, homokos, löszös síkvidékek jellemző ganajtúróféléje. Gyakori, pontusi elterjedésű faj, elterjedési területe magában foglalja a Fekete- és az Azovi-tenger … Butabogár (Pentodon idiota), aki nem is buta részletei…
Sopron környékén is találkozhatunk április végén és május elején a nagy pávaszemmel. Boszorkánylepke avagy a nagy pávaszem részletei…
Dr. Csóka György (Erdészeti Tudományos Intézet) írása Erdőt, mezőt nyitott szemmel járva (de akár parkokban, vagy a családi ház kertjében is), kisebb-nagyobb számban szinte bármilyen növényen találkozhatunk feltűnő, változatos alakú „idegen” képződményekkel. A talány helyes „megfejtése” sok esetben az lehet, … Mi is az a gubacs? részletei…
A foltos szalamandra a Soproni-hegyvidék hűvös, nyirkos völgyeinek jellegzetes farkos kétéltűje. Testhossza átlagosan 20 cm, de ismertek nagyobb példányok is. A teste hengeres, mintázata látszólag feltűnő, de a tavaszi avarban sokszor alig venni észre. Hátoldala sötét, fekete, melyet világos- vagy … Foltos szalamandra (Salamandra salamandra) részletei…
A rezes futrinka (Carabus ullrichi) a futóbogárfélék népes családjának hazánkban viszonylag gyakori védett faja. A rezes futrinka teste általában bronzszínű egy kis zöldes árnyalattal, de lehet akár fekete is. Áprilisban már találkozhatunk velük, egészen kora őszig aktív. A nőstények 30-40 petét raknak le a talajra. A lárvák a talajfelszínén élnek, de a talajba ássák magukat, amikor vedlésre kerül a sor. A bábozódáshoz még mélyebb lyukat ásnak, mint a vedléshez.Éjszakai ragadozó életmódot folytat, mint a futóbogarak többsége. Főként más bogarakkal, rovarlárvákkal táplálkoznak. A Fertőboz és Hidegség között az út mentén most tucatjával lehet látni. Sajnos sokan áldozatul esnek a közlekedő autóknak. Rezes futrinka (Carabus ullrichi) részletei…
A látványos külsejű süvöltő (Pyrrhula pyrrhula) rendszeres téli vendég Magyarországon. A soproni parkokban, erdőkben, de akár az etetők környékén is találkozhatunk vele. Ilyenkor párban vagy kisebb csapatokban mozog, elsősorban kőrisfélék rügyeivel, bogyókkal táplálkozik. Feltűnő színe ellenére sokszor mégis inkább a … Süvöltő (Pyrrhula pyrrhula) részletei…
A Vadonleső oldalát tanulmányozva könnyen levonhatjuk azt a következtetést, hogy Budapesten sokkal több a mókus, mint Sopron környékén (az elmúlt egy évben összesen 7 megfigyelés), hiszen sokkal több pont található ott, mint itt. Persze ez egy elég butuska következtetés és nem azt jelenti, hogy Budapest a mókus nagyhatalom, hanem azt, hogy a budapesti lakosság aktívabb a mókus megfigyelések és ezek jelentése tekintetében. Ezt soproniként valahol kihívásnak érezzük és arra biztatunk mindenkit, hogy regisztráljon az oldalra és ha mókust lát valahol, akkor küldje be az adatot. Ezt legegyszerűbben a Vadonleső mobil alkalmazásával lehet megtenni, ami minden okostelefonon könnyen telepíthető AppStore-ból vagy … Közönséges mókus (Sciurus vulgaris) részletei…
Ma már a legkisebb gyerekek is tudják, hogy a madarak nagy része a tél közeledtével kedvezőbb éghajlatú vidékekre – általában délre – költöznek a fagyos hónapokra. Meglepő módon ez az évente ismétlődő folyamat, vagyis a madárvonulás alig több mint száz … Jönnek a ludak, jönnek a darvak! részletei…
Palearktikus elterjedésű lepkefajunk, Franciaországtól Oroszországig sokfelé előfordul, de speciális élőhely igényei miatt inkább szigetszerűen fordul elő. A Nyugat-Európai országok közül Luxemburgban és Belgiumban már kipusztult, Franciaország, Németország és Ausztria területéről jórészt eltűnt (Van Swaay & al 2010a, 2010b ). A Kárpát-medencében elsősorban az alacsonyabban fekvő, erdős területeken élnek állományai (Varga 2006). Környékünkön a Peresztegi-erdőben, a Kardos-ér mentén, a hegykői Rongyos-erdőben és a röjtöki Nagyerdőben ismertek állományai. A díszes tarkalepke tápnövénye elsősorban a kőrisfajok és a fagyal, így olyan legalább részben beerdősült helyeken érdemes keresni, ahol ezek a fajok nagyobb számban fordulnak elő. Május elejétől június közepéig repül. Petéit csomókban a … Díszes tarkalepke (Euphydryas maturna) részletei…
A Fertőhöz hasonló szélsőséges vízjárású tavak esetében a rendszeres katasztrófákhoz (pl. kiszáradás, árvizek, tólengés, fenékig befagyás, nyári felmelegedés) a halfauna is valamilyen szinten alkalmazkodik. Voltak bőséges időszakok, amikor innen látták el Bécs és a környező települések piacait, de bizony előfordult, hogy éveken keresztül nem fogtak halat a tóban. Bél Mátyás a magyarországi halakról és azok halászatáról írt kéziratában (Bél in Deák 1984) írja a fertői fejezet végén, hogy “De nem tudom, mi történhetett, hogy kb. négy év óta egyetlen halat se lehet fogni ebben a tóban.” Bél Mátyás akkor (1740-1745 között dolgozott a kéziraton) nem tudta, de mi már jól … Fertő III. rész: A Fertő halfaunája részletei…
Sopron és környéke természeti értékei 