A Vadonleső oldalát tanulmányozva könnyen levonhatjuk azt a következtetést, hogy Budapesten sokkal több a mókus, mint Sopron környékén (az elmúlt egy évben összesen 7 megfigyelés), hiszen sokkal több pont található ott, mint itt. Persze ez egy elég butuska következtetés és nem azt jelenti, hogy Budapest a mókus nagyhatalom, hanem azt, hogy a budapesti lakosság aktívabb a mókus megfigyelések és ezek jelentése tekintetében. Ezt soproniként valahol kihívásnak érezzük és arra biztatunk mindenkit, hogy regisztráljon az oldalra és ha mókust lát valahol, akkor küldje be az adatot. Ezt legegyszerűbben a Vadonleső mobil alkalmazásával lehet megtenni, ami minden okostelefonon könnyen telepíthető AppStore-ból vagy Google Playből.

A közönséges mókust (Sciurus vulgaris) talán senkinek nem kell megmutatni. A soproni erdők és parkok jellegzetes rágcsáló emlőse. Bundájának színe változatos, vöröstől, a sárgán át egészen feketéig terjedő árnyalatú lehet, hasi oldala azonban világosabb. Gallyfészkét a fák lombkoronájában, egészen a törzs és az ág csatlakozásánál, vagy odúban építi. Egy-egy állatnak több fészke is lehet, melyeket különböző célokra (szülőszoba, éléskamra stb.) használhat. A közhiedelemmel ellentétben valódi téli álmot nem alszik, bár zordabb időjárás esetén napokig meghúzhatja magát fészkében.

Általában egész évben a fák lombkoronájában mozog, de tavasszal és ősszel azonban a talajra is lemerészkedhet. Ilyenkor a párzást megelőző udvarlás hevületében kergetőzhetnek az avarban, illetve az éléskamráit keresheti. Ez azonban sokszor vesztét okozhatja, mivel a nyílt talajon mozogva könnyen a ragadozó madarak, vagy az autóforgalom áldozatává válhat.