Darázspók (Argiope bruennichi)

A keresztespókfélék közé tartozó, rendkívül látványos darázspók hazánkban általánosan elterjedt. Elsősorban nedves élőhelyeken, gyepekben, lápréteken, magassásosokban, nádasokban találkozunk vele, de kedveli a napsütötte gyepeket, esetenként megjelenik kertekben is. Első példányai júliusban jelennek meg, de leggyakrabban augusztusban és szeptemberben találkozhatunk vele. A látványos fajról elterjedt, hogy mérgező és veszélyes az emberre, de ez badarság, ahogy az lentebb részletesen bemutatásra kerül.

Kerek hálója sűrű szövésű, könnyen megismerhető a függőleges irányú, csaknem a teljes háló átmérőjében megjelenő fehér beszövésről, a vezérfonalról. Táplálékát legyek, méhek, bogarak, darazsak alkotják.

Nőstény darázspók a hálójában

Ahogy pókoknál általában a hím a kisebb (4-5 mm), a nőstény nagyobb (14-17 mm). A nőstények potroha jellegzetes fekete-sárga harántcsíkolt, hasonló a darazsakéhoz. A darazsakéhoz hasonló mintázat tipikus példája Mertens-féle mimikrinek, melynek során egy élőlény egy másik, veszélyes élőlény külsejét utánozza, ezzel riasztva a rá fenyegetést jelentő ragadozókat. A hímek potroha világos, szinte mintázat nélküli. A fejtor mindkét nemnél világos.

Német kutatók fedezték fel, hogy a hímek ivarszervének vége párzás után “letörik” és bennmarad a nőstény ivarnyílásában, hatékonyan megakadályozva, hogy az adott nősténnyel más hímek párosodjanak. A hímek adott párzószerve (jó hír, hogy kettő van neki, így életében kétszer párosodhat) ennek következtében használhatatlanná válik, de ennek nem sok jelentősége van. A darázspókokra ugyanis jellemző a szexuális kannibalizmus, főleg, ha a hím nem teljesíti a “kötelezettségét” kellően gyorsan. A kutatók vizsgálatai alapján, ha a párzás tovább tart 10 másodpercnél, akkor a hím jó eséllyel a nőstény hasában végzi. A peték lerakását követően ősszel a nőstények is elpusztulnak. Petéit a növényzetre rakott jellegzetes szövedékben helyezi el, éppen ezért veszélyes rá minden olyan emberi tevékenység (nádaratás, szárzúzózás, égetés), amely a téli növényzetet elpusztítja.

És, hogy miért nem veszélyes?

A keresztespókok fő fegyvere a vadászat során a hálójuk. A hálójukba keveredő prédát először gúzsba kötik és csak akkor merészkednek marásközelbe, ha az már mozgásképtelen. Nem véletlenül, ugyanis csáprágóik aprók, gyengék, alkalmatlanok a nagyobb állatok, ember bőrének átmarására. olyannyira, hogy a hálójukba keveredő prédákat sem támadják meg azonnal. Semmilyen fizikai kellemetlenséget sem képesek okozni számunkra.

Nőstény darázspók hasi oldala

Felhasznált irodalom

  • Nessler, S.H., Uhl, G., Schneider, J.M. (2006): Genital damage in the orb-web spider Argiope bruennichi (Araneae: Araneidae) increases paternity success. Behavioral Ecology 18 (1): 174-181.
  • Schneider, J.M., Fromhage, L., Uhl, G. (2005): Extremely short copulations do not affect hatching success in Argiope bruennichi (Aranaea, Araneidae). The Journal of Arachnology, 33(3): 663-669
  • Szinetár, Cs. (1996): Pókok. Kossuth Kiadó, Budapest.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.