Az erdei ciklámen (Cyclamen purpurascens) Sopron emblematikus növénye, nevével számos helyen találkozhatunk (Ciklámen Tourist, Ciklámen Ruhaipari Rt., Ciklámen út, Ciklámen Tanösvény stb.). A késő nyáron, ősszel virágzó pompás növénnyel érdemes kicsit közelebbről is megismerkedni.

A ciklámen (Cyclamen) nemzetségnek 20 faja ismert, ezek többsége Európa mediterrán részein, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában elterjedt. A ciklámenek valamennyi faja szerepel az 1973-as Washingtoni Egyezmény listáján (ismertebb nevén CITES – Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora – Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről), miután évente több millió gumót ástak ki kereskedelmi céllal Európa szerte, elsősorban Törökországban. Az egyezmény hatálya alól egyedül a kereskedelemben kapható, nagyüzemi körülmények között termesztett Cyclamen persicum képez kivételt.

A ciklámenek közül Magyarországon egyedül az erdei ciklámen (Cyclamen purpurascens) őshonos, mely eredetileg elsősorban az ország nyugati részén, az Alpokalján (Soproni-hegység, Kőszegi-hegység, Őrség) élt, de napjainkban sokfelé előfordulnak kivadulásai. Üde lomberdők, elsősorban bükkösök, gyertyános-tölgyesek növénye, de ismertek előfordulásai fenyvesekben, cseres-tölgyesekben is. A Soproni-hegységben szinte minden üde erdőben előfordul, ahol nincs rendszeres taposás, vagy olyan jellegű fahasználat, ami miatt a szeder és a siskanád ellepi a túl sok fényt kapó erdőaljat.

Nagyméretű gumójából a szívalakú vagy ovális levelek tavasszal hajtanak ki. Levelei kékeszöldek, foltosak, válluk szíves, csúcsuk tompa. Rózsaszín (ritkán fehér vagy lila) virágai júliustól nyílnak, de tömegesen szeptember elején találkozhatunk vele.

Nagyméretű, emberre egyébként erősen mérgező gumója fontos tápláléka a vaddisznónak és az 1900-as évek elején még mindenhol jellemző erdei legeltetés, makkoltatás során a házi disznónak is. erre utalnak népi elnevezései is, mint disznórépa, disznó kenyér, kunalma.

Sopron környékén a gyűjtés és az erdei legeltetés miatt meg is ritkult az állománya. Ezt felismerve a Hatvan Ferenc által 1903-ban alapított Dunántúli Turista Egyesület soproni csoportja, egyedülálló módon, 1933-ban kezdeményezte a ciklámen jogi védelmét. A javaslatot, elsősorban Zügn Nándor erdőmesternek köszönhetően nem állt meg a ciklámen védelmének biztosításának, hanem kiterjesztették több más fajra, így például a gyöngyvirágra (Convallaria majalis) és a papucskosborra (Cypripedium calceolus) is. A rendelettervezetet ugyan Sopron városa elfogadta 1934. december 14-i ülésén, de az akkori belügyminiszter a rendeletet nem hagyta jóvá az időközben megjelent 1935. évi IV. tc. természetvédelmi rendelkezéseire hivatkozva.

Az 1935. évi IV. tc. (az erdőkről és a természetvédelemről) szabályozta először országosan a természetvédelmi területek létesítését, de ekkor még nem tettek különbséget a helyi és az országos jelentőségű védett területek között. Az Országos Természetvédelmi Tanács az F. M. 94.095/1942. I/B.–3. számú rendelkezése alapján négy kisebb terület és több természeti emlék kapott védelmet, többek között az erdei ciklámen minden állománya. Az erdei ciklámen jelenleg is természetvédelmi oltalom alatt áll, pénzben kifejezett értéke 10.000 Ft.

A népi gyógyászatban kelések, daganatok kezelésére használták. A ciklámen gyöktörzsében található triterpén szaponinok (szaponin-glikozid) felületaktív anyagok. A bőrrel érintkezve irritációt okozhatnak. Elfogyasztva gyomor-, bélgyulladást idézhetnek elő, hányás, hányinger, hasmenés, valamint gyomor- és bélgörcsök kíséretében. Napjainkban akut arc- és orrmelléküreg gyulladásban szenvedő betegek számára készítenek belőle gyógyhatású készítményeket.