Szerző: pokasz

Élőhelyek, TerületekMegjegyzés hozzáfűzése

A Pihenőkereszti-barlagok (Fehér-barlang)

pokasz

A Dudlesz-erdő barlangjai után ma a Szárhalom egyik barlangját, helyesebben barlangcsoportját mutatjuk be. A hivatalos barlangkataszterben Pihenőkereszti 1-5. sz. barlang néven nyilvántartásba vett üregeket “Fehér-barlang”, “So”-barlang, “Vércselyuk” néven is említik. A barlangokat legkönnyebben a kék sávos turistajelzésről kelet felé lekanyarodva lehet megközelíteni egy erdei nyiladékon. Az egykori bányaudvarról négy barlang nyílik, ezek közül a legnagyobb az 1. sz. barlang, amely 16 m hosszú és 4 méter magas. A rendszeresen használt, nagyméretű üregben sok szemét és a tűzrakások eredményeképp bekormozódott plafon foga minket. A rendszeres zavarás miatt denevérek sajnos nem tudnak megtelepedni benne. Az átellenben elhelyezkedő 2. sz. barlang 15 m … A Pihenőkereszti-barlagok (Fehér-barlang) részletei…

NövényekMegjegyzés hozzáfűzése

Nagy ezerjófű (Dictamnus albus), más néven boszorkányfű

pokasz

A nagy ezerjófű a rutafélék (Rutaceae) családjához tartozó védett növényünk. A népi gyógyászatban is jól ismert növényt számos névvel illetik, így gyakran boszorkányfű, erősfű vagy szarvasfű néven is találkozhatunk vele. A Szárhalmi-erdőben, a Dudlesz-erdőben és a Potzmann Kogl területén viszonylag … Nagy ezerjófű (Dictamnus albus), más néven boszorkányfű részletei…

Állatok1 hozzászólás

Közönséges mókus (Sciurus vulgaris)

pokasz

A Vadonleső oldalát tanulmányozva könnyen levonhatjuk azt a következtetést, hogy Budapesten sokkal több a mókus, mint Sopron környékén (az elmúlt egy évben összesen 7 megfigyelés), hiszen sokkal több pont található ott, mint itt. Persze ez egy elég butuska következtetés és nem azt jelenti, hogy Budapest a mókus nagyhatalom, hanem azt, hogy a budapesti lakosság aktívabb a mókus megfigyelések és ezek jelentése tekintetében. Ezt soproniként valahol kihívásnak érezzük és arra biztatunk mindenkit, hogy regisztráljon az oldalra és ha mókust lát valahol, akkor küldje be az adatot. Ezt legegyszerűbben a Vadonleső mobil alkalmazásával lehet megtenni, ami minden okostelefonon könnyen telepíthető AppStore-ból vagy … Közönséges mókus (Sciurus vulgaris) részletei…

Múlt-kor, TerületekMegjegyzés hozzáfűzése

Balf és környéke a XVIII. század végén

pokasz

Múlt-kor rovatunk már régen jelentkezett, de ma a kezembe akadt egy régi térkép, ami a Széchényi-család és Sopron város közötti határvita során keletkezett. Nepomuki Hegedűs János 1782-ban készült térképén a balfi községhatárt ábrázolja. A ma is meglévő épületek (pl. Csárda, Szent József kápolna) mellett ábrázolja a szőlőket, legelőket és szántóföldeket is. Látszik, hogy a mai több kilométer széles nádas öv ekkor még nem létezett, csak egy keskeny nádas sávot ábrázol a szerző. A balfi öblözetben megjelenik a Pascium Paludinosum felirat, ami mocsaras mezőre utal, de gyakran szerepel a halászterületekkel kapcsolatos vitákban más településeknél is. Balf és környéke a XVIII. század végén részletei…

ÁllatokMegjegyzés hozzáfűzése

Díszes tarkalepke (Euphydryas maturna)

pokasz

Palearktikus elterjedésű lepkefajunk, Franciaországtól Oroszországig sokfelé előfordul, de speciális élőhely igényei miatt inkább szigetszerűen fordul elő. A Nyugat-Európai országok közül Luxemburgban és Belgiumban már kipusztult, Franciaország, Németország és Ausztria területéről jórészt eltűnt (Van Swaay & al 2010a, 2010b ). A Kárpát-medencében elsősorban az alacsonyabban fekvő, erdős területeken élnek állományai (Varga 2006). Környékünkön a Peresztegi-erdőben, a Kardos-ér mentén, a hegykői Rongyos-erdőben és a röjtöki Nagyerdőben ismertek állományai. A díszes tarkalepke tápnövénye elsősorban a kőrisfajok és a fagyal, így olyan legalább részben beerdősült helyeken érdemes keresni, ahol ezek a fajok nagyobb számban fordulnak elő. Május elejétől június közepéig repül. Petéit csomókban a … Díszes tarkalepke (Euphydryas maturna) részletei…